Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

latin és német nyelvű krónika, emlékirat és országleírás alapján összegezte igaz, egészen tömören.

42 Bél részletesebb megyeleírása annyiban hasonló az ilyen jellegű munkákhoz, hogy Békés vármegye történetéből lényegében szintén csak Gyula ostromát és visszafoglalását tudta ismertetni. Az elbeszélő forrásokon kívül Békés vármegye esetében még egy, az 1561. évből származó összeírást is sikerült megszereznie, illetve lemásoltatnia. Megjegyzendő: a török pusztítás után újjáalakult vármegye sem rendelkezett az előző századokból több dokumentummal. A helyreállított vármegye egykori határairól és helységeiről ebből az összeírásból tájékozódhatott a megyei tisztikar. A török hódítás előtt készült térképek is meghatározó jelentőségűek voltak, hiszen a XVIII. század első harmadáig többnyire ezeket vették alapul a kartográfusok. Az osztrák W)lfgang Lazius (1514-1565) tüntette fel először egyes vármegyék neveit is 1556-ban kiadott nagy Magyarország-térképén. Tévedésből a Körösöktől északra Tbrontál vármegye nevét írta térképére. Ennek nyomán Mathis Zündt nürnbergi rézmetsző 1566-ban és 1567-ben adott ki egyegy térképet Magyarországról, amelyeken szintén Békés vármegye területére került a Torontál felirat.

43 Ez a tévedés még a XVIII. század elején is zavart okozott. 1715-ben ugyanis Békés vármegyével együtt Torontál vármegyét és helyreállították, majd Békés vármegyéhez csatolták és ezzel egyidejűleg fölemelték Békés vármegye adóját. Tbrontál valódi helyét Timon Sámuel tisztázta 1734ben kiadott könyvében.

44 Szita László derítette ki, hogy a tudós hadmérnök tábornok, Luigi Ferdinando Marsigli gróf az 1690-es évek elején a Körösök vidékéről és a Tiszántúlról is készített térképeket és leírásokat a helyszínen gyűjtött információk alapján, amikor a császári haderők célja e térségben Várad és Gyula visszavétele volt. Marsigli munkáit azonban nem ismerték a XVIII. századi térképészek és kutatók.

45

Természetesen ez volt a helyzet a magyarországi török várak felülvizsgálatára kirendelt Evlia Cselebinek a gyulai várról és a városról adott leírásával is. Szemtanúként számol be, ezért műve értékes forrás, azt azonban tudnunk kell, hogy a hanyatlás elkeserítő valósága helyett egy virágzó település hamis képét színezgeti, amely tele van csinos házakkal, egyházi intézményekkel, fürdőkkel, iskolákkal és boltokkal. Az utazók egyébként elkerülték ezt a vidéket, legalábbis a fenti időszakból nem maradt ránk több, a Cselebiéhez hasonló élményszerű leírás.

46 Békés vármegye kéziratos leírásának szerkezete a Notitiában megjelentekét követi.

47 Az első, általános rész fizikai vagy természetrajzinak nevezhető szakaszában röviden beszámol a földrajzi, természeti adottságokról, a vidék állatvilágáról és a gazdálkodás egyes ágairól, kiemelve az állattenyésztést és a gabonatermelést. A második, politikai szakaszban szintén e két utóbbira tér ki a lakosság foglalkozásáról szólva. A megyében élő etnikumok közül a szlovákokról , németekről és magyarokról ír kicsit részletesebben. E szakaszt a vármegyei tisztségviselők felsorolása zárja. Mindkét részre az nyomja rá a bélyegét, hogy 147