Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
Élete egyik nagy feladatául pedig azt tűzte ki, hogy ezt kibővítse és közzétegye. 22 Ezzel szemben Brucker életrajzában csak a következő idevonatkozó, fontos megállapításokat találjuk: Bélnek a tanításban megnyilvánuló szorgalma a tudós világ számára is gyümölcsöző volt. Piákjai gyűjtőmunkája révén válogatott írások olyan sokasága érkezett be, hogy lehetősége nyílt egy geográfiai tudósítás (Nachricht) felvázolására Magyarországról. Rendkívüli módon szívén viselte, hogy elkészítse ezt, és ezáltal a földrajzban egy jelentős hiányt pótoljon. Továbbá, miután Bélt 1718-ban lelkésszé választották meg (a pozsonyi német evangélikus gyülekezet papja volt haláláig), és így felszabadult az iskolai munka alól, újból elővette a magyar geográfia rövid foglalatát, vázlatát (kurzer Begriff), azzal a szándékkal, hogy kibővíti és Pozsony vármegye térképével díszíti, azért hogy ezzel másokban kedvet ébresszen. A szövegösszefüggésből annyi bizonyosan megállapítható, hogy nem valamiféle iskolai célra készült kompendiumról van szó. Hiszen az a mű, amelynek jövőbeni elkészítését Bél rendkívüli módon a szívén viselte, csakis a Notitia lehetett, nem egy rövid, iskolai célú összefoglalás. 23 A Notitiáról felvázolt „geográfiai tudósítás" alighanem az 1718-ban levélformában nyilvánosság elé bocsátott tervezettel azonos. Végül: nem egy iskolai kompendiumot, hanem a Notitia tervezetét, foglalatát kívánta Bél az előző tervezethez képest alaposan kibővítve közreadni itthon - 1720 folyamán. Ugyanis már 1718-tól a Prodromus, 24 a Notitia tervezetét, felépítését részletesen ismertető mutatványkötet összeállításán fáradozott. Azt feltételezhetjük tehát, hogy Brucker utolsó idézett szavai erre utalnak, vagyis a Prodromus az a bővebb mű, amelybe eredetileg Pozsony vármegye térképét is be kívánta illeszteni Bél. Bohus György késmárki rector előtt 1719. december 4-én keltezett levelében tárta fel szándékát: még a tél folyamán ki akarja adni teljes műve Prodromusát, illetve szeretné, ha az a következő országgyűlésen már a magyarok kezében lenne. 25 1720 júniusáig mindent megtett a Prodromus kiadásának előkészítése érdekében, tervét azonban nem sikerült megvalósítania. A mű kézirata ekkor még nem volt teljes, így például nem érkezett meg Bohustól a mintának szánt megyeleírás Szepes vármegyéről. 26 Talán már emiatt szándékában állt Bélnek, hogy legalább „néhány rövid lapon" kifejtse hazai földön is terve alapelveit, 27 de lehetséges, hogy csak az ellene megindult vádaskodások miatt tervezte az újabb rövid ismertetés, a Prodromus kompendiuma kiadását. Pozsony vármegye bejárásához és feltérképezéséhez Bélnek meg kellett szereznie a vármegye engedélyét. Ezzel olyan bonyodalmak kezdődtek, amelyek miatt egy időre elhalasztódott a Prodromus kiadása. A vármegye közgyűlése 1720. július 23-án megadta ugyan a kért hozzájárulást, azonban az esztergomi vikárius szót emelt ellene, sőt jelentést küldött az ügyről Bécsbe. Ezután megérkezett a Kancellária rendelete: a vármegye nem hatalmazhatja fel az ország bejárására az evangélikus papot. Bél kihallgatását is elrendelték, mivel kitűzött tudományos célját nem tekintették többnek ürügynél, amely csupán valamely más szándékot takar. Nem csoda, ha Bélről 143
