Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

olyan hírek kezdtek terjedni, hogy egy külföldi hatalom zsoldjában áll, ezért akarja minél részletesebben ismertetni az országot. Bél október 29-én írt választ a Kancellária rendeletére.

28 Védekezésében kiállt a kutatás szabadsága mellett, úgy vélte, hogy a tudomány emberei a természetjog és a nemzetközi jog alapján önként választják maguknak az országleírást feladatul.

29 A vádakról Pálffy Miklós nádor is értesült, és maga elé idézte Bélt. Erre már azt a hírt költötték, hogy börtönbe zárták és hűtlenség bűnéért fogják elítélni, de a valóságban a gyanúba keveredett tudós és a Notitia ügye ekkor vett kedvező fordulatot. December 15-én írott rövid levelében ugyanis rnár arról számolhatott be Bohusnak, hogy megkezdett dolgai még nem estek kútba. A nádorral bizalmas jellegű beszélgetést folytattak. A hazugok rágalmai, akik számadásra akarták vonni őt a nádor, majd az udvar színe előtt, nem értek célt. „Lám, mily szélesre terjed manapság Árkádia!"

30 - sóhajt fel megkönnyebbülten Bél, akinek sikerült elnyernie Pálffy támogatását. A nádor ezután bemutatta Zinzendorf udvari kancellárnak, végül az uralkodónál is kihallgatást eszközölt ki számára. III. Károly kegyesen fogadta Bélt és engedélyezte, hogy a készülő országleírást neki dedikálja. A Prodromus csak az 1723. évi országgyűlésre jelent meg. Előszavában Bél utalt a közbejött eseményekre, amelyek majdnem arra kényszerítették, hogy elálljon megkezdett munkája folytatásától. Ezután részletesen kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a Notitia megírásának feladatát magára vállalta. Először az idegen népek jelentek meg példaként szeme előtt, tudósaik országleírásaira gondolt. A külföldi szerzők neheztelnek azért, hogy népünk hallgat a hazájáról, ők viszont végtelenül sok képtelenséget állítanak a mi viszonyainkról - írja Bél. A Prodromusban található jó néhány kidolgozott fejezet, összefoglaló áttekintés, térkép és metszet betekintést nyújt a készülő nagy műbe, amelyben egyformán gondot kívánt fordítani a természet és a történelem bemutatására. Minél több tudóst igyekezett bevonni a munkába, mivel - mint megállapítja - az emberi művelődés szinte valamennyi területére kiterjed, amihez most kezd. A totalitásigény tehát változatlanul jelen van, a Notitia tervezete azonban sokban módosult. A hangsúly az új Magyarország földrajzi részére, ezen belül is a megyeleírásokra tevődött át, úgy azonban, hogy a vármegyék és a városok ismertetése a történeti előadásra épüljön, a mű történeti földrajzzá mélyüljön- szögezi le Willmann Imre.

31 A régi Magyarország négy könyve (a szkíták, hunok, avarok története és a magyarságé Géza fejedelem idejéig; de függelékül e könyvekhez kívánta csatolni még nyelvtörténeti munkáit is) után, mivel a középső Magyarországba szánt részeket lehetőség szerint ide vagy az új Magyarországhoz sorolta, az új Magyarország három könyve következik: egy történeti könyv (a magyar történet a kereszténység felvételétől a Habsburg királyok koráig), egy földrajzi (az ország fekvése, határai, felosztása és a vármegyék leírása), végül egy „fizikai" könyv (az ország természeti adottságai, sajátosságai, természeti képződményei és kincsei). A függelék tartalmazná a magyarok öltözetéről, a ma144