Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

menyek ismerete arra ösztönözte őket, hogy erejükhöz, tudásukhoz mérten változtatni próbáljanak a hazai elmaradottabb állapotokon, mindenekelőtt tudományos téren pótolják a nyilvánvaló hiányosságokat, és ezáltal is cáfolják a külföldi tudós világban Magyarországgal kapcsolatban elterjedt téveszméket, lekicsinylő vagy sablonos nézeteket. Figyelemre méltó tény, hogy a „magyar glóbusz" minden addiginál pontosabb és részletesebb bemutatására, „lefestésére", ami a feladat nagyságát és a számos akadályozó körülményt tekintve valóban herkulesi munka volt, Bél Mátyás vezetésével éppen olyan értelmiségiek vállalkoztak, akiktől az „extra Hungáriám non est vita..." gőgös provincializmusa a legtávolabb állott. Bél elsősorban (különösen a hivatalos állami támogatás elnyerése előtt) hasonló kultúrájú, goldolkodású hitsorsosai segítségét remélhette műve elkészítésében. Hozzájuk írott leveleiben - segítségüket kérve, adatokat, írásokat sürgetve - egyszerre hivatkozhatott a haza szeretetére, a közös múzsákra és a közös vallásra.

17 Az országleírásnak (és az irodalomtörténet-írásnak is) voltak fontos hazai előzményei, amelyekhez kapcsolódhatott, olyan eredményei, amelyeket a történeti forrásokat, kéziratos műveket céltudatosan gyűjtő Bél hasznosíthatott.

18 A régebbiek közül itt csak Oláh Miklós Hungáriáját és Gregorianczius Pál országleírását említjük. Közelebbi kapcsolat mutatható ki egy kortárs szerző, a németországi bujdosásra kényszerült Parschitius Kristóf Selmecbányái rec-tor kézirata és Bél Notitiája között. Zombori István szerint Parschitius kézirata az 1710-es évek közepén már Bél tulajdonába került.

19 Ez az országleírás szintén megyeleírásokon nyugszik. Az egyes azonosságok mellett azonban a különbségek sem hanyagolhatók el: Bél és munkatársai műve más minőséget, egy újabb, magasabb szintet képvisel. Végül megjegyezzük, hogy a töröktől viszszahódított ország múlt és jelen viszonyainak feltárásában a jezsuita történészek és geográfusok is (Hevenesi Gábortól Timon Sámuelig) komoly eredményeket értek el. Bél tehát első tervét elejtve, Magyarország teljességre törekvő történetiföldrajzi ismertetésének megvalósítása mellett döntött. Toperczer Pál evangélikus lelkésznek, akitől művéhez Sáros vármegye leírását kérte, 1718 áprilisában már így írt: „Régóta elhatároztam, hogy teljesen leírom Magyarországunkat. Már sokat gyűjtöttem és. gyűjtök ehhez."

20 1714-től Bél a pozsonyi evangélikus gimnázium rectora volt. Reformok sorát bevezetve fölemelte az oktatás színvonalát, az iskola terjedő hírével arányban a diákság létszáma is ugrásszerűen megnőtt. Kötelező tantárggyá tette a magyar történelmet és földrajzot a felső osztályban. Diákjait pedig - gyakorlatias tanítási módszerének megfelelően 1717-től adatgyűjtő munkával bízta meg. Néhány diák megmaradt feljegyzéseiből kiderül, hogy a.nyári szünidőben hazatérő diákok nyolc, Bél által összeállított kérdőpont alapján gyűjtöttek adatokat vármegyéikről.

21 Haan - láthatólag Brucker életrajza nyomán - említi azt is, hogy Bél készített egy iskolai célú földrajzi kompendiumot, amely szerint a hazai földrajzot az iskolában előadta. 142