Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

menyek ismerete arra ösztönözte őket, hogy erejükhöz, tudásukhoz mérten vál­toztatni próbáljanak a hazai elmaradottabb állapotokon, mindenekelőtt tudo­mányos téren pótolják a nyilvánvaló hiányosságokat, és ezáltal is cáfolják a kül­földi tudós világban Magyarországgal kapcsolatban elterjedt téveszméket, leki­csinylő vagy sablonos nézeteket. Figyelemre méltó tény, hogy a „magyar gló­busz" minden addiginál pontosabb és részletesebb bemutatására, „lefestésére", ami a feladat nagyságát és a számos akadályozó körülményt tekintve valóban herkulesi munka volt, Bél Mátyás vezetésével éppen olyan értelmiségiek vállal­koztak, akiktől az „extra Hungáriám non est vita..." gőgös provincializmusa a legtávolabb állott. Bél elsősorban (különösen a hivatalos állami támogatás el­nyerése előtt) hasonló kultúrájú, goldolkodású hitsorsosai segítségét remélhette műve elkészítésében. Hozzájuk írott leveleiben - segítségüket kérve, adatokat, írásokat sürgetve - egyszerre hivatkozhatott a haza szeretetére, a közös múzsák­ra és a közös vallásra. 17 Az országleírásnak (és az irodalomtörténet-írásnak is) voltak fontos hazai előzményei, amelyekhez kapcsolódhatott, olyan eredményei, amelyeket a törté­neti forrásokat, kéziratos műveket céltudatosan gyűjtő Bél hasznosíthatott. 18 A régebbiek közül itt csak Oláh Miklós Hungáriáját és Gregorianczius Pál országleírását említjük. Közelebbi kapcsolat mutatható ki egy kortárs szerző, a németországi bujdosásra kényszerült Parschitius Kristóf Selmecbányái rec-tor kézirata és Bél Notitiája között. Zombori István szerint Parschitius kézirata az 1710-es évek közepén már Bél tulajdonába került. 19 Ez az országleírás szintén megyeleírásokon nyugszik. Az egyes azonosságok mellett azonban a különbsé­gek sem hanyagolhatók el: Bél és munkatársai műve más minőséget, egy újabb, magasabb szintet képvisel. Végül megjegyezzük, hogy a töröktől visz­szahódított ország múlt és jelen viszonyainak feltárásában a jezsuita történé­szek és geográfusok is (Hevenesi Gábortól Timon Sámuelig) komoly eredmé­nyeket értek el. Bél tehát első tervét elejtve, Magyarország teljességre törekvő történeti­földrajzi ismertetésének megvalósítása mellett döntött. Toperczer Pál evangéli­kus lelkésznek, akitől művéhez Sáros vármegye leírását kérte, 1718 áprilisában már így írt: „Régóta elhatároztam, hogy teljesen leírom Magyarországunkat. Már sokat gyűjtöttem és. gyűjtök ehhez." 20 1714-től Bél a pozsonyi evangélikus gimnázium rectora volt. Reformok sorát bevezetve fölemelte az oktatás színvo­nalát, az iskola terjedő hírével arányban a diákság létszáma is ugrásszerűen megnőtt. Kötelező tantárggyá tette a magyar történelmet és földrajzot a felső osztályban. Diákjait pedig - gyakorlatias tanítási módszerének megfelelően ­1717-től adatgyűjtő munkával bízta meg. Néhány diák megmaradt feljegyzése­iből kiderül, hogy a.nyári szünidőben hazatérő diákok nyolc, Bél által összeállí­tott kérdőpont alapján gyűjtöttek adatokat vármegyéikről. 21 Haan - láthatólag Brucker életrajza nyomán - említi azt is, hogy Bél készített egy iskolai célú földrajzi kompendiumot, amely szerint a hazai földrajzot az iskolában előadta. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom