Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

ben, a kurucok Besztercebányáról történt kivonulása után ellenségei hamis feljelentése nagy veszélybe sodorta a Rákócziék mozgalmával valóban rokonszenvező Bélt, az evangélikus egyházat pedig hosszú időre megosztotta az ortodoxpietista ellentét, Bél Mátyás iskolai, illetve tudományos tevékenységével rövidesen tekintélyt vívott ki magának. A hallei egyetemről hazatérve, 1708. május 24-én érkezett meg Besztercebányára, ahol a gimnáziumban conrectorként (igazgatóhelyettes) alkalmazták Pilárik János mellett (akiről tudjuk, hogy 1700 körül már magyar történelmet is tanított), majd volt tanára halála után ő lett az iskola rectora. Bél működése idején az iskola virágzott; több rendkívüli tárgy tanítását vezette be, például földrajzot és történelmet is előadott. Nem csoda, hogy a besztercebányai egyház nem szívesen vált meg tőle (hiszen - mint írták - meggyőződhettek kivételes körültekintéséről, ismereteiről és tanultságáról), amikor Pozsonyba hívták meg, hogy újra helyreállítsa és felemelje az ottani lehanyatlott, az idők pusztításai által romba döntött iskolát.

11 Még a besztercebányai években, 1713-ban közzétette egy nagyszabású vállalkozás tervezetét, amelyben egy, a magyar nyelv és irodalom történetét összefoglaló mű megírásához és kiadásához kért segítséget.

12 A művelt protestáns nemesi elit egyik legtekintélyesebb képviselőjének, Ráday Pálnak részletesen beszámolt tervéről. Mint írja, bízik benne, hogy a sötétségben veszteglő magyar nyelv megismertetésében, eredetének feltárásában közreműködnek majd, rendelkezésre bocsátva idevágó adataikat mindazok, akik törődnek a magyarság hírnevével, becsületével.

13 Hiába remélt azonban támogatást. Bél maga csupán a rovásírással foglalkozó fejezetet tudta kiadni. Az ehhez írott előszó viszont nemcsak azt fogalmazta meg, hogy fel kell tárni a hazai múlt emlékeit (a levéltárakat megnyitva a tudományos kutatás számára), hanem már egy újabb vállalkozásról tudósít: „a maga idejében reméld tőlünk a régi, a középső és az új Magyarország ismertetését".

14 Szintén 1718-ban, külföldön levélformában publikálta a jelzett országleíró munka, a Notitia első tervezetét. Egy olyan átfogó országleírás vázát körvonalazta, amelyben a régi és a középső Magyarországot leírva bemutatja a magyar történelmi múlt egyes periódusait (beleértve ebbe a szkíta, a hun és az avar kort is), majd az új Magyarországról szóló könyvben ismerteti a korabeli Magyarország földrajzi, társadalmi és politikai viszonyait (ebben kitér az itt élő népek nyelveire, szokásaira is), végül az egyes vármegyék leírását adja.

15 Említett tervei korántsem csak a németországi hatásokkal hozhatók összefüggésbe. Hazatérte után Bél társakra találhatott a felvidéki evangélikus értelmiség (lelkészek, tanárok, orvosok) körében. Bár származásuk eltérő volt, egy közös hazához kötődtek, „Hungarus"-nak, azaz magyarországinak, a Magyar Királysághoz tartozónak érezték magukat.

16 Ezen a sajátos állampatriotizmuson kívül jellemzőjük volt még a többnyelvűség és a külföldi, elsősorban a német szellemi élettel való szoros kapcsolat, amelyet földrajzi, nyelvi és vallási adottságok egyaránt elősegítettek. Tájékozottságuk, a külföldi tudományos ered141