Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
vallásosságával egy bensőséges, érzelmileg megélt, tettekben kifejeződő vallásosságot (a kegyesség gyakorlása) állított szembe. 7 A hívő pietista az e világi életben bekövetkező lelki újjászületés elérésére törekedett (vagyis az Istennel való kiengesztelődésre, jelenbeli közösség megteremtésére), amelyhez a bűnbánaton és a megtérésen keresztül visz az út. Ez a misztikába hajló felfogás a hallei pietisták esetében nem vezetett a világtól elforduló, szemlélődő, passzív élethez, hanem egy aszketikus vallási morál és életvitel jegyében a mindenkori hivatás vállalására, az embertársak javát szolgáló munkálkodásra indított. Míg a filozófiai, illetve teológiai spekulációt feleslegesnek ítélték - mivel ez csak eltávolít Istentől -, az empirikus tudást, a hasznos gyakorlati ismereteket (akár mert végső soron Isten megismeréséhez vezetnek el, akár mert a világi életben szükségesek) és az ezeket közvetítő tudományokat annál többre becsülték. A hallei tanárok elvetették a korábbiakban a lutheránus egyetemekre is behatolt arisztoteliánus skolasztikát; Bél hasonlóan nem látta értelmét „a balgatag Arisztotelész" tanulmányozásának. 8 Előbb Johann Franz Buddeusnál (a XVI. századi francia humanista, Búdé egyik leszármazottja) hallgatott filozófiát, majd miután őt Jénába hívták, a filozófiára szánt órákat jogi tanulmányokra fordította. A természetjogot ChristianThomasius tanította, a német felvilágosodás egyik jelentős alakja, aki a józan ész elveinek megfelelő filozófiai rendszert, illetve tudományfelfogást próbált meg kialakítani. A német természetjogi iskola hatását és ezáltal a modern állam- és társadalomelmélet ismeretét, magyarországi terjedését jelzi, hogy később Bél a pozsonyi iskolában - mint egyik levelében említi - magánóráin néhány nemesnek Pufendorf értekezését fejtegeti, hogy idejében bevezesse őket a természetjog és á nemzetközi jog alapjaiba, mivel a magyar jog ismertetése - véleménye szerint - csak ezekre épülhet. 9 Halléban Bél természetesen alapos teológiai, valamint nyelvi, nyelvészeti ismereteket szerzett, a nevelés és oktatás új módszereit sajátította el. A Notitia szempontjából azonban földrajzi és történelmi tanulmányait kell kiemelnünk. Bél Francke földrajzi intézetében vált geográfia - írja Haan -, ahol a térképrajzolást is elsajátíthatták a diákok. A földrajzot a történelemmel egybekapcsolva oktatták. Bél megismerhette a történelmi, földrajzi, közjogi és államtudományi ismereteket egy-egy államleírásban egyesítő német államismereti iskola eredményeit. 10 Bizonyára hatással volt rá e tekintetben tanára, Christoph Cellarius is, akinek az 1680-as évektől sorra jelentek meg az antik, illetve az újkori világot bemutató történelmi-földrajzi kompendumai. A történeti forráskutatás és forráskritika módszereibe Ludewig, a történelem professzora vezette be, aki a német történelmi múlt emlékeit tanulmányozta és számos forrását publikálta. \ajon milyen irányban bontakozhatott ki, milyen eredményt hozhatott Bél kiemelkedő tehetsége és alapos képzettsége a korabeli Magyarországon, ahol még folyt a Rákóczi-szabadságharc, és ahol az evangélikus egyház rózsahegyi zsinata 1707-ben elítélte a pietizmust és magyarországi terjesztőit? Bár 1709140
