Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

ben fekvő faluban, a Zólyom megyei Ocsován. Édesapjáról tudjuk, hogy foglal­kozására nézve mészáros volt és bizonnyal szlovák származású. Egy XVIII. szá­zadi Bél-életrajz azt állítja, hogy a Funtik néven is emlegetett idősebb Bél a legtekintélyesebb ocsovai polgárok egyike volt. 5 Ez ugyan kérdéses, de az tény, hogy vállalni tudta a tehetséges fiú taníttatásával járó terheket; 1702 táján azon­ban már elhalálozott. Édesanyja, Cseszneky Erzsébet - mint neve alapján sejt­hető - a Veszprém melletti Csesznekrol származott, magyar családból. (Bél is­kolái sorában \észprém is szerepel, ahol két évig tanult és nevelősködött.) Bél Mátyás később a magyart mondta anyanyelvének, bár németül, szlovákul és latinul is egyaránt kiválóan írt és beszélt. Ebben az időszakban, a polgári naci­onalizmus kibontakozása előtt, a nemzetiséghez való kötődésnél sokkal fonto­sabb meghatározó tényező volt a vallási vagy a rendi hovatartozás. Bél és szülei evangélikus vallásúak voltak, ez pedig a Habsburg abszolutizmus rekatolizációs, ellenreformációs törekvései miatt egy az államhatalom által visszaszorítani kí­vánt, elnyomott, hátrányos helyzetű vallási kisebbséghez tartozást jelentett. A töröktől visszahódított országban már csak „kegyelemből", ideiglenesen meg­tűrt protestánsokat sújtó törvénycikkek és más korlátozó intézkedések az isko­laügy terén is bizonytalan, válságos állapotokat hoztak létre. Részben ezek az állapotok magyarázzák, hogy Bél a Felvidék és a Dunántúl hét iskolájában (Lo­sonc, Kálnó, Alsósztregova, Besztercebánya, Pozsony, Veszprém, Pápa, majd is­mét Besztercebánya következett) fordult meg egymás után. 6 Rendetlenség, tu­datlan és diákjaikat ütlegelő tanítók mellett szerencsére kiváló mestereket is talált. Besztercebányán földije, Pilárik János vette pártfogásába, a pozsonyi gim­náziumban G. E. "VÍeissbeck látta el könyvekkel. Ugyancsak a besztercebányai iskolában az ifjabb Burius János volt az, aki a hittudomány felé fordította tu­dásszomját, bevezetve őt a szentírás mélyebb tanulmányozásába. Burius és VÍeissbeck által már kapcsolatba került a pietizmussal, így érthető, hogy amikor hazai tanulmányai befejezésével külföldi egyetemre indult, nem a lutheri orto­doxia védőbástyájának számító wittenbergi egyetemet kereste fel, hanem Hal­lét, tarsolyában Buriusnak Franckéhoz írott ajánlólevelével. A hallei egyetem, amelyen Bél 1704 októberétől folytatta teológiai tanul­mányait, elsősorban August Hermann Francke tevékenységének eredménye­ként vált az egyik legszínvonalasabb egyetemmé és egyben a pietizmus köz­pontjává német földön. A kezdetben nagy szegénységben élő magyarországi diák tehetségét felismerték tanárai, a neves pietista teológusok, Francke, Anton és Breithaupt. Az utóbbi saját fiaként szerette Bélt, Francke pedig a házába fogadta, sőt gyermeke nevelését is rábízta. Ez a bizalmas kapcsolat meghatáro­zó szerepet játszhatott Bél további fejlődésében. Franckétől szilárd akaratot, fáradhatatlan munkálkodást és Istenbe vetett hitet sajátíthatott el - szögezi le összegzőén Haan. Francke a németországi pietisták második nemzedékének vezéralakja volt, egy olyan vallási reformmozgalomé, amely a megmerevedett protestáns ortodoxia - elsősorban a dogmatikai tisztaságot szem előtt tartó ­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom