Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
ben fekvő faluban, a Zólyom megyei Ocsován. Édesapjáról tudjuk, hogy foglalkozására nézve mészáros volt és bizonnyal szlovák származású. Egy XVIII. századi Bél-életrajz azt állítja, hogy a Funtik néven is emlegetett idősebb Bél a legtekintélyesebb ocsovai polgárok egyike volt. 5 Ez ugyan kérdéses, de az tény, hogy vállalni tudta a tehetséges fiú taníttatásával járó terheket; 1702 táján azonban már elhalálozott. Édesanyja, Cseszneky Erzsébet - mint neve alapján sejthető - a Veszprém melletti Csesznekrol származott, magyar családból. (Bél iskolái sorában \észprém is szerepel, ahol két évig tanult és nevelősködött.) Bél Mátyás később a magyart mondta anyanyelvének, bár németül, szlovákul és latinul is egyaránt kiválóan írt és beszélt. Ebben az időszakban, a polgári nacionalizmus kibontakozása előtt, a nemzetiséghez való kötődésnél sokkal fontosabb meghatározó tényező volt a vallási vagy a rendi hovatartozás. Bél és szülei evangélikus vallásúak voltak, ez pedig a Habsburg abszolutizmus rekatolizációs, ellenreformációs törekvései miatt egy az államhatalom által visszaszorítani kívánt, elnyomott, hátrányos helyzetű vallási kisebbséghez tartozást jelentett. A töröktől visszahódított országban már csak „kegyelemből", ideiglenesen megtűrt protestánsokat sújtó törvénycikkek és más korlátozó intézkedések az iskolaügy terén is bizonytalan, válságos állapotokat hoztak létre. Részben ezek az állapotok magyarázzák, hogy Bél a Felvidék és a Dunántúl hét iskolájában (Losonc, Kálnó, Alsósztregova, Besztercebánya, Pozsony, Veszprém, Pápa, majd ismét Besztercebánya következett) fordult meg egymás után. 6 Rendetlenség, tudatlan és diákjaikat ütlegelő tanítók mellett szerencsére kiváló mestereket is talált. Besztercebányán földije, Pilárik János vette pártfogásába, a pozsonyi gimnáziumban G. E. "VÍeissbeck látta el könyvekkel. Ugyancsak a besztercebányai iskolában az ifjabb Burius János volt az, aki a hittudomány felé fordította tudásszomját, bevezetve őt a szentírás mélyebb tanulmányozásába. Burius és VÍeissbeck által már kapcsolatba került a pietizmussal, így érthető, hogy amikor hazai tanulmányai befejezésével külföldi egyetemre indult, nem a lutheri ortodoxia védőbástyájának számító wittenbergi egyetemet kereste fel, hanem Hallét, tarsolyában Buriusnak Franckéhoz írott ajánlólevelével. A hallei egyetem, amelyen Bél 1704 októberétől folytatta teológiai tanulmányait, elsősorban August Hermann Francke tevékenységének eredményeként vált az egyik legszínvonalasabb egyetemmé és egyben a pietizmus központjává német földön. A kezdetben nagy szegénységben élő magyarországi diák tehetségét felismerték tanárai, a neves pietista teológusok, Francke, Anton és Breithaupt. Az utóbbi saját fiaként szerette Bélt, Francke pedig a házába fogadta, sőt gyermeke nevelését is rábízta. Ez a bizalmas kapcsolat meghatározó szerepet játszhatott Bél további fejlődésében. Franckétől szilárd akaratot, fáradhatatlan munkálkodást és Istenbe vetett hitet sajátíthatott el - szögezi le összegzőén Haan. Francke a németországi pietisták második nemzedékének vezéralakja volt, egy olyan vallási reformmozgalomé, amely a megmerevedett protestáns ortodoxia - elsősorban a dogmatikai tisztaságot szem előtt tartó 139
