Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén
sen igaza. A szegény, paraszti szinten élő egytelkes nemesek nemcsak familiárisként, katonaként, esetleg értelmiségi pályán kereshettek megélhetést, hanem kézművesként is. Sok szabó, kovács, varga és mészáros élt nemesi falvakban. (Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A.: Magyarország története 1301-1526. Bp. 1988. 173. és 315-316.) Arra, hogy az idősebb Dürer esetleg a német császártól kapott volna nemességet, nem találtak bizonyító adatot a német kutatók. 46 Fügedi Erik: Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes klánja. Bp. 1992. 9., Szabó László: A magyar rokonsági rendszer. Debrecen, 1980. 77-87.,Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. 479-489., Balassa I.-Ortutay Gy.: Magyar néprajz. Békéscsaba, 1980. 58-60., Magyar néprajzi lexikon. III. köt. Bp. 1987. 709-710., Deutsches Wörterbuch von J. und W Grimm. V köt. München, 1991. „Geschlecht" címszó. 47 Hirschmann: i. m. 38. 48 Vö.: Albrecht Dürer 1471 bis 1528. Das gesamte graphische Werk. IL köt. 1765., 1767., 1770. és 1772. A Grimm-szótár („Geschlechter" címszó) több Nürnbergre vonatkozó idézetet hoz. Az egyik szerint a nürnbergi St. Lorenz-templomban mindenütt csak a templomban eltemetett patrícius nemzetségtagok címereit lehet látni a falakra és az oszlopokra felakasztva. 49 Nürnberg város társadalmáról: Nürnberg - Gesch. 35-38., 92-100., 185-186. és 192199., Rebel: i. m. 58-69. és 144-145., Schwob: i. m. 1-3., Wörterbuch zur Geschichte. Hrsg. Erich Bayer. Stuttgart, 1980. („Geschlechter" és „Patrizier" címszavak.) Szélesebb összefüggésben: Fernand Braudel: Civilisation materielle, économie et capitalisme XV^-XVIIP siécle. IL köt. Paris, 1979. 560. 50 Strieder: i. m. 8. 51 Hirschmann: i. m. 46-47., Nürnberg - Gesch. 75. 52 Hirschmann: i. m. 43-45., Rebel: i. m. 71-73., Steck: i. m. 25-26. 53 A. D.Ausstellung. 131., Rebel: i. m. 145. és 269-270. A magasabb társadalmi helyzetbe emelkedést tükrözi Dürer keresztapaként való szereplése is. (Hirschmann: i. m. 46-48.) 54 1. m. 38., Rebel: i. m. 15. 55 Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A.: i. m. 26., 75., 176-177., 183., 284. és 295-296. 56 Braudel: i. m. 211-213., Schwob: i. m. 3-5.,Thausing: i. m. 18., Nürnberg-Gesch. 46., 53., 178. és 194. 57 1. m. 53., Schwob: i. m. 6. 58 AháromVillani krónikája. Chroniche di Giovanni, Matteo e FilippoVillani. Ford. és bev. Rácz Miklós. Bp. 1909. 259. (VI. könyv. 54.) 59 Schwob: i. m. 25., Nürnberg - Gesch. 178. 50 Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A.: i. m. 284. 61 1. m. 284. és 295., Kubinyi András: A későközépkori magyar-nyugati kereskedelmi kapcsolatok kérdése. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Szerk. Tusor Péter. Bp. 1988. 109-117. Vö. még: Mályusz Elemér: Bajorországi állatkivitelünk a XIV-XV században - Agrártörténeti Szemle. 1986. 1-33. Már Mályusz is felfigyelt arra, hogy Nürnbergben sajátos nyoma maradt annak, hogy a magyar marhakivitel egyik célállomása ez a város volt: „Itt a vágóhíd kapubejáratának díszéül kifaragott szobor és felirat bizonyítja, hogy az idehozott marha Magyarországból került ki. A szimbólum, amely a hely jellegét hivatott tanúsítani, hatalmas testű, hosszú szarvú pihenő ökör... A felirat pedig azt hangsúlyozva, hogy ez soha nem volt borjú, mert hiszen már kifejlett állatként lépett be a kapun, tréfásan figyelmeztet, hogy a vágóállat szülőföldje a várostól messze keresendő. Igaz, az épületet 1571-ben emelték, a szobrot pedig 1599-ben állították helyére, az előzmények azonban bizonyára jóval korábbra nyúlnak vissza." 62 Nürnberg - Gesch. 93-94., 97-98., 176-179., Engel P.-Kristó Gy.-Kubinyi A.: i. m. 109., 140., 152., 176-180., 283-285. és 317-319., Kubinyi A.: A XIV-XV századi magyarországi városfejlődés néhány kérdése. In: Tanulmányok Budapest múltjából. XIX. köt. Bp. 1972. 39-57. 119
