Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

I. A gyulai História Domus Apor Vilmos által írt fejezete

így tehát a hiányzó összeget gyűjtés útján igyekszünk összehozni és várunk az olcsóbb időkre. 1921. máj. LA hitélet fellendítésére „Gyulai Katholikus Egyházi Tudósító" címmel a plébánia megindított egy havonta megjelenő hitbuzgalmi folyóiratot, melynek első száma a plébános beköszöntőjével húsvétra jelent meg. A szerkesz­tés Takácsy Dénes káplán szorgalmát és ügyességét dicséri. Pünkösd első és második napján gróf Széchényi Miklós megyéspüspök a bérmálás szentségét osztotta (1921. máj. 15. és 16.). 1921. aug. 28. Gróf Széchényi Miklós megyéspüspök Brém Lőrinc apátka­nonok egyhm. irodaigazgatót a váradi egyházmegyének magyar fennhatóság alatt maradt részének kormányzatára gyulai székhellyel püspöki általános helynökévé nevezte ki. Ugyanezen terület egyházm. főtanfelügyelőjévé Szirmay L. Árpád apát­kanonok neveztetett ki. - A két kanonok szept. 16-án a román területről „repat­riáltak" módjára bútorszállító kocsin érkeztek Gyulára. A püspöki helynökség céljaira a megyéspüspök úr megvásárolta a Kossuth L. u. 16. sz. a. földszintes házat, s azt megfelelő módon átalakíttatta. Gyula városa főképp kath. hívei nagy hálával vette a főpásztor intézkedését, mellyel a szétdarabolt egyházmegye máso­dik székhelyévé Békés vármegye ősi székvárosát tette. 1922. jún. 15. örömünnepe a Józsefvárosnak. E napon áldotta meg Brém Lőrinc pápai prelátus püspöki helynök a sz. József templom három új harangját. A 878 kg súlyú nagy harangot K. Schriffert József, volt országgyűlési képviselő és neje, Schall Katalin adományozták, a középső u. n. fertályos harang 429 és har­madik 252 kg súlyú; összhangjuk FRC hangjegyeknek felel meg. A harangokat Slezák László harangöntő készítette kg-onként 440 Korona, összesen 747 106 Koronáért. 1922-23. tanévre két új tanítói állás rendszeresíttetett s így lehetővé vált a belvárosi III. és IV túlzsúfolt osztályok tehermentesítése oly módon, hogy külön III—IV fiú és leány összevont osztályok létesíttettek a nagymagyarvárosi iskolá­ban. Terem hiányában a III—IV. nagymagyarvárosi összevont fiú osztály a józsef­városi iskola egyik termében nyert elhelyezést. 1922. okt. 17-től 25-ig népmisszió tartatott Jámbor László és Omerovich Tamás jézustársasági atyák vezetésével. Reggel 8 órakor és este 6 órakor voltak a rendszeres előadások, melyek közül az estit látogatták a hívek különös nagy szám­mal. A józsefvárosi templomban külön 3 sz. beszéd volt magyar nyelven a sz. írási idézeteknek német nyelvre való fordításával. A misszió végén szokásos esti körmenet a missziós atyák útmutatása mellett pontosan meghatározott rend­ben, négyes sorokban történt, mely kezdeményezés alkalmat adott a plébánosnak a körmenetek rendjét általában szabályozni. Aprocessióku. i. eddig minden rend­szer nélkül, óriási tolongással jártak, mindenki az oltári szentség közelébe akart férkőzni, úgyhogy a papság is nehezen tudott haladni. - Ugyancsak a népmisszió hatása alatt 4 Máriakongregáció létesült: Urak Kongregációja sz. László pártfogá­sa alatt, prézese a plébános - Úrleányok Kongregációja Árpádházi sz. Margit párt­fogása alatt, prézese a plébános - Egyszerű leányok (főleg cselédek) Kongregációja Árpádházi sz. Erzsébet oltalma alatt, prézese Takácsy Dénes káplán - végül ifjak (elsősorban iparostanoncok) Kongregációja sz. József pártfogása alatt, prézese Sza­bados Antal káplán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom