Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

I. A gyulai História Domus Apor Vilmos által írt fejezete

1923. febr. 2. Négy hónapi próbaidő után a 4 kongregáció ünnepélyes keretek között együttesen tartotta meg jelöltavató ünnepélyét s így az egyházi jóváhagyás után tényleg megalakult. 1923. dec. 1. A nagyváradi egyházmegyét és Gyula hitközséget súlyos veszteség éri áldott emlékű főpásztora, gróf Széchényi Miklós elhalálozásával. Az utóbbi évek vészes eseményei felőrölték egészségét; szívbaja mindjobban kifejlődött a szakadatlan izgalmak között, ehhez hozzájárult egy vakbél műtétnek szenvedései, melyek a szervezetnek ellenálló képességét végleg megtörték. - Széchényi Miklós grófnak jóságos személyét megsiratta egyházmegyéjének minden papja és legutolsó híve. Az egyházmegye kettészakadása által teremtett visszás helyzetben szinte pótolhatatlan veszteséget jelent halála. Az ő személye volt az ősi egyházmegye egységének egyetlen biztosítéka. Egyéniségének súlyával, méltóságteljes fellépésével, higgadt gondolkozásával tiszteletet vívott ki magának a román hatóságok és a román udvar előtt is. - Gyula városát elődei közül bizonyára egyik sem tisztelte meg annyira, mint ő. A helynökségi épületben két szobát tartott fenn magának és gyakran töltött itt több hetet egyfolytában, itt keresett szerető papjai társaságában békességet és pihenést sok izgalmában és bánatában. Az Úr Jézus szentséges Szíve, melynek oly nagy tisztelője volt, kinek sz. Neve említésével távozott a másvilágra, adja meg neki a méltán kiérdemelt örök békét és boldogságot. A váradi káptalan Bjelik Imre v. b. t. t. volt, cs. és kir. tábori püspököt választotta meg káptalani helynöknek, kit néhány napra rá XI. Pius pápa apostoli adminisztrátorrá nevezett ki az egyházmegye egész területére vonatkozó ideiglenes hatáskörrel. - Az apostoli adminisztrátor 1924. febr. 16. Brém Lőrinc prelátus -kanonok urat felmentette a helynöki tisztségtől és Lindenberger János dr. debreceni prépost-plébánosra bízta az egyházmegye magyar részének adminisztrálását. Szomorodott szívvel vesszük tudomásul ezen intézkedést, mely megfoszt minket Brém Lőrinc prelátusnak tapasztalt és jóságos kormányzatától és Gyulát megfosztja attól a megtiszteltetéstől, hogy az egyházmegye meg nem szállott részének központja legyen. 1924. márc. 25. Örömnapja a gyulai kath. hitközségnek. Ezen napra érkeztek meg az anyatemplom új harangjai. Mindkettő Slezák László budapesti harangöntő műve. A nagyharang súlya 1420 kg, hangja „D", ára 45 440 kg búza, mely összeg általános gyűjtés útján teremtetett elő, a fennmaradt hiány pedig hitközségi adó alakjában vettetik ki. Ezen harangon Jézus sz. Szíve képe látható, köröskörül pedig a felírás: „Da Pacem Domine in diebus nostris, quia non est, qui pugnat pro nobis, nisi Tu Deus noster." A középső vagy „fertályos" harang Góg János földész és neje, Gergely Ágnes adománya. Súlya 600 kg, hangja „G", ára 19 200 kg búza. (A búza általános szokás szerint a magyar pénz állandó értéksüllyedése miatt választatott értékmérőül.) E harangon a sz. Szűz képe látható, a körirattal: „Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk!" Túlsó oldalán az adományozóknak 1920. jan. 26. elhunyt egyetlen fiuk domborművű képmása van e sorokkal: „Istennek dicsőségére és korán elhunyt egyetlen gyermekük emlékére öntettek: Góg János és Gergely Ágnes." - A harangokat példás rendben felsorakozott menet kísérte az állomásról a templom térre, a virágokicai bőven