Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

Másszor egy adományokat gyűjtő kongreganista lány kérdezte Aportól: kommunistáknak is adhatunk segélyt? Apor válasza: nem ellenségünk az, aki nem ért velünk egyet. Nekik duplán kell adni, hiszen ők még szegényebbek, vigasztaló Istenük sincs. Apor egyébként szívélyes kapcsolatban volt dr. Blanár Lászlóval, a humanista, kommunista orvossal, akit Gyulán a „szegények orvosaként" emlegettek, mint ahogy Aport is sokszor hívták a „szegények bárójának".

47 Apor elkötelezett híve volt a XIII. Leó pápa által meghirdetett katolikus szociálpolitikának, melynek lényege munkás és munkaadó közelítése, az állam beavatkozása és ösztönzése révén tisztességes munkabér és munkaidő biztosítása, a romboló sztrájkok megelőzése és a katolikus jellegű szövetkezeti mozgalom kiépítése volt. Gyulán Schlachta Margit 1916. februári, hadiözvegyek és árvák támogatásáról szóló előadását követően alakult meg a Nővédő Iroda, amely önkénteseivel az özvegyekkel és árvákkal kapcsolatos segélyezési feladatokat vállalta fel. Ebből az irodából nőtt ki már Apor vezetésével a Szociális Misszió Társulat helyi csoportja. A társulat vallási meggyőződés alapján törekedett a szociális felelősség tudatosítására, majd a gyakorlati karitatív munka megszervezésére. Megemlítendő, hogy Gyulán már 1870 óta működött a Jótékony Nőegylet, amely ötven év alatt 200 000 korona segélyt osztott szét.

48 A Prohászka Ottokár püspök munkássága nyomán kiteljesülő Szociális Misszió Társulat gyulai szervezetének a 20-as években már több száz tevékeny segítője, önkéntes munkatársa volt. (1927-ben több mint 500!) A megalakulás tizedik évfordulóján dr. Kovacsics Dezsőné - a főispán neje - szép beszéddel méltatta Aport, akinek a társulat szervezésében és működésében is fő része volt.

49 A társulat 1919 karácsonyán hetven gyereknek adott cipőt.

50 1920 októberében széleskörű gyűjtést rendez az ún. vagonlakók (erdélyi menekültek, akik sokáig a vasútállomáson éltek személyszállító vagonokban) érdekében.

51 1921-ben karácsonyi ünnepséget rendeztek a menekült gyermekek részére, összekapcsolva ezt ajándékosztással is. A rendezvény végén 100 gyermeknek jutott új cipő.

52 A jó példát hamarosan a reformátusok is követték: megkezdte Gyulán karitatív tevékenységét a Lorántffy Zsuzsanna Egylet is. A gyulai Szociális Misszió Társulat gyűjtötte az adományokat pénzben és természetben, ún. szegénykatasztert állítottak fel, s ha kellett, főztek a népkonyhán, osztották az ételt vagy segítettek a segélyek célhoz juttatásában. A gyulai szervezetnek csakhamar városrészi egységei is alakultak - így pl. a Józsefvároson és a Magyarvároson is,

53 emellett külön munkát végzett a börtön- és a kórházmissziós csoport is. Apor személyesen is gyakran vett részt a munkában: lelkigyakorlatokat vezetett és misézett a kórházban, vagy éppen ajándékokat osztott karácsonykor a börtönben.

54 A társulat rendezvényein mindig jelen volt, mégpedig meghatározó mozgatóerőként. Több alkalommal előadást is tartott a társulati rendezvényeken: így pl. 1926 februárjában a romló erkölcsökről szólt, megjelölve a kiutat: „vissza Krisztushoz",

55 majd ősszel Assisi Szent Ferencről beszélt, kiemelve azt, hogy a szegényekért szeretettel vállalt munka a krisztusi példa követését jelenti.

56 1927 márciusában a társulat nagyböjti rendezvényeinek keretében vetítettképes előadás-sorozatot tartott az ó- és újszövetségről.

57 1927 áprili-