Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

sában a belvárosi missziós tagok előtt - a havi „rendes" ülésen - példaképéről és tanítómesteréről, Prohászka Ottokár püspökről adott elő, kiemelve Prohászka szerepét a katolikus megújulásban, a XIX. században defenzívába szorult hit terjesztésében. Egy másik beszédében, ugyancsak a missziós tagok előtt így jellemezte Prohászkát: „apostol volt, aki a tudás hatalmas fegyverzetével, a művészi szónoklat teljességével és az írástudás kivételes erejével egész kor közönyösségbe merült társadalmát emelte fel a materializmusból az istenhit világába. Azt a társadalmat, melyet hideggé tett Kant, reménytelenné Schopenhauer, kétkedővé Anatole Francé és hitetlenné Nietzsche." Apor kiemelte: Prohászka szigorú és aszkétikus volt önmagával szemben, de mindenkivel szeretetteljes. Senkiben sem kereste a gyöngeséget, inkább a nemes vonásokat és tulajdonságokat kutatta.

58 1926 októberében a társulat műsoros estjén Apor remek előadásban vázolta fel a szociális és ideális lelkiségű katolicizmus jellemzőit: isteni jóság, szeretet. „Az ember ereje nem a szabadság túlhajtásában, hanem erkölcsi kötelékek teljesítésében áll." A szociális bajok megoldásának útját a krisztusi szeretet térhódításában látta.

59 1928-ban a társulat szegény budapesti gyerekeket üdültetett Gyulán, mégpedig közadakozásból.

60 1934-ben Apor Budapesten a társulat országos, központi rendezvényén is jelen volt és nagy érdeklődés mellett mondott beszédet, melyben a családvédelem jelentőségét húzta alá: fel kell keresni őket, s ahol nincs, ott éleszteni kell a szeretetet, ahol van, ott pedig erősíteni. A béke és boldogság alapja a család mondta.

61 A háború előtt, 1938-ban Apor és segítői munkája nyomán már a városrészi társulati csoportok mellett Gyulán kórházi, fogházi, családvédelmi, gyermekmenhelyi, ifjúsági csoport is munkálkodott.

62 Még 1928-ban megalakult a társulat hitbuzgalmi szakosztálya is. Minden hónap első keddjén tartották rendezvényüket, melyeken Apor sokszor adott elő. A szakosztály tagjai minden hónap első vasárnapján együtt áldoztak. A szakosztály 43 fővel alakult meg s céljául tűzte ki „keresztény női tábor" szervezését (később így nevezték Schlachta Margit pártját az 1945 utáni, nyílt diktatúrát közvetlenül megelőző években), amely lélekben mélyebben vallásos, cselekedetekben nemesebb, külsőségekbén viszont igénytelenebb. Patrónusukká Árpád-házi Szent Erzsébetet választották. Apor fogalmazta meg a jelszavukat: „Többet Istenért".

63 Aligha véletlen, hogy Apor elnökölt 1924 februárjában a Katolikus Földmunkások Társulata alakuló ülésén Gyulán. A társulat vallási egyesületként alakult, de célja volt a földmunkások, kubikosok érdekvédelme, a munkaközvetítés megszervezése, munkaalkalmak teremtése. Szép eredményeket értek el, amint erről a tízéves működésüktől szóló beszámolójukban olvashatunk a Békés hasábjain. Az ünnepségen a jelen lévő Aport mint kezdeményezőt említették és méltatták, valóban behatóan foglalkozott a földmunkások helyzetével. Magas terményárak idején pl. veteményes földhöz juttatta őket. A földmunkás társulat, majd szövetkezet megszervezésében fő segítője Görgényi Ferenc tanító volt, aki aztán a társulat elnöke lett. Sokat tett érdekükben Csomós János földmunkás is. 25-30 taggal kezdték, majd tíz év után 200 tagjuk lett 230 üzletrésszel. 1929-