Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

plébániatemplomban 1930-ban kitűnő új, 25 regiszteres Rieger-orgonát építtetett. Az 1932-ben leégett Szentháromság-kápolnát gyorsan újjáépíttette. Bővítette az iskolákat, a plébániát. Újra aranyoztatta a plébániatemplom tornyán a keresztet (a keresztet tartó gömbben elhelyezték az 1826., 1859., 1875. és 1895. évi felújítások emlékei mellé az 1938-as év emlékplakettjét is.

42 A sok renoválás során jeles kultúrtörténeti lelet is előkerült. A plébániatemplom orgonájának javításakor került elő Erkel Ferenc eredeti kottája, a templom építésének 100. évfordulójára írt mise. Apor ezt először a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel megvételre, ahonnan azt a meglepő választ kapta: van már elegendő Erkel-kéziratuk... így Apor az apostoli kormányzó engedélyével a gyulai múzeumnak adományozta.

43 Volt egy nagy terve és vágya, ami nem valósulhatott meg. Katolikus házat akart építeni Gyulán, amely otthonul szolgált volna a katolikus szervezeteknek, illetve kulturális és szociális célokat is támogatott volna. Nagy épületet tervezett, melynek kupolájáról és keresztjéről a fény átsugárzott volna a határ túloldalára is, erősítve az elszakítottak reményeit. Az építészeti terveket Gerlóczy Gedeon készítette. A költségek fedezetéül a városi katolikus bérház bérleti díja és a plébánia 130 kat. holdas birtoka szolgálhatott volna. A hercegprímás anyagi támogatása azonban elmaradt, s így a vállalkozás meghiúsult. Apor amerikai kölcsön után is járt és talpalt, de eredménytelenül.

44 1940-ben gyűjtés indult a gyürkehelyi örökimádási kápolna és zárda építésére. Az akciót egy Philadelphiában élő plébános indította. Össze is gyűlt 5 ezer pengő, de az építkezésből Apor távoztával és a háború kirobbanásával nem lett semmi.

45 Apor gyulai évei során megszűntek a városban az addig sem éles vallási ellentétek. A tolerancia és az együttműködés híve, munkása volt. A protestáns rendezvényeken is szívesen vett részt, szociális és más közös ügyekben készséggel nyújtott kezet. Harsányi Pál gyulai református esperes Apor díszpolgárrá választásakor, képviselő-testületi méltatásában fejtette ki, hogy a közel 25 év, amit Apor Gyulán töltött, a felekezeti béke kora lett a városban. Nem éreztem tőle mást soha - mondta Harsányi -, mint szeretetet, figyelmet és jóakaratot. így lett szent hely a reformátusoknak a katolikus templom, és fordítva a puritán református templom a katolikusoknak.

46 Apor példás jó viszonyban volt a kitűnő, utolsó zsidó főrabbival, dr. Adler Ignáccal is. A tolerancia említésénél idézzük fel: megesett, hogy kongreganista lányok panaszolták Apornak: társuk református férfihoz megy férjhez, és ezért a korábbi szokás szerint vissza kell adnia jelvényét. Apor így válaszolt: eddig is rossz szokást követtetek, jelvényét csak az adja vissza, aki hitét elhagyja. A szerelem nem nézi, hogy kiket boronál össze. A lányok azt is panaszolták, hogy katolikusként nem vehetnek részt a református templomban rendezett esküvőn. Apor erre így szólt: minden templom Isten háza. Végül is a katolikus, kongreganista lányok éneke felcsendült a református templomban az esküvő végén, mégpedig Apor személyes vezényletével, aki egy igen fontos debreceni tárgyalásról késett emiatt jókorát. Ezt akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk: Apor mint katolikus lelkész nem volt, nem lehetett híve a vegyes házasságoknak s ennek időnként hangot is adott.