Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

A katolikus megújulás, az újjászerveződés, a hitben, szolgálatban és a szo­ciális munkában való megerősödés érdekében - aligha véletlenül - Gyulán meg­rendezett alföldi katolikus nagygyűlés megszervezésében helybeli plébánosként döntő szerepet vállalt. A háromnapos, 1924. augusztusi rendezvényen a főpapok sora és nagy számú közéleti vezető mellett ötezren vettek részt és hallgatták meg Prohászka Ottokár és Glattfelder Gyula püspökök előadásait. 35 Ezt követően is súlyt fektetett Apor arra, hogy gyulai hívei időről időre találkozhassanak a kor legkiválóbb egyházszervezőivel és hitszónokaival. 1935 februárjában az Actió Catholica rendezett nagy vallási napot Gyulán. Apor celebrálta a nagymisét, és Haynal András híres domonkos rendi szerzetes, theológiai tanár mondta a szent­beszédet; majd e nap délutánján Bangha Béla remek szónoklatát hallgathatták a több ezres létszámban összesereglett hívek. 36 E kiragadott példák jelzik Apor erő­feszítéseit a katolikus egyház megújításában, melyben Gyulán számottevő ered­ményt ért el. 1938-ban, az ünnepi Szent István évben és az eucharisztikus kongresszus jegyében Gyulára is megérkezett az „aranyvonat" a szent jobbal. Apor ismét nagy munkát végez, tárgyal, szervez és egyeztet. Minden jól sikerült a pályaudvar fel­díszítésétől a körmenetig, a főispán és Apor beszédéig. 37 Újjászervezte Gyulán az egyházi „Cecília énekkart". Ennek főként érettsé­gizett tagjai voltak. A Cecília mellett nagy súlyt fektetett a gyermekek énekkarba szervezésére is, ugyanakkor a felnőttekről sem mondott le. Népének- és liturgiái tanfolyamokat szervezett. 1929-ben már hatvan, később száztagú a népénekkar. Nagymisék előtt szokásossá tette az egyházi énekek tanítását. Nagyra tartotta és támogatta és Építőmunkások Dalárdáját is. 1930 húsvétján velük adatta elő a Szent József templomban Händel Messiásából az igen nehéz 4. kórust. Vélekedé­se a kórusban éneklésről egybevágott Kodály gondolataival és céljával: a népének - írta Apor - az egyesült emberek bekapcsolódása a nemzet szellemi-lelki életébe. Nagyobb ünnepeken Apor támogatásával együtt lépett fel a katolikus népének­kar és a református Erkel Kórus „gyulai egyesített énekkarok' 7 néven. 38 . Katolikus időszaki lapot adott ki „Gyulai Katolikus Tudósító" (első száma 1921 húsvétján jelent meg), majd „Őrszem" címmel. A Tudósító első számában meghatározta a célt: a lap a lelkipásztor szócsöve kíván lenni; a pásztornak min­den hívéhez szólnia kell. A lap tehát egy eleme az Apor által komolyan és szó szerint vett folytonos szolgálatnak. A meleg szívű és okos írásban minden társa­dalmi réteghez volt egy-két szava, biztatása. A Tudósítót egy ideig Békéscsabán is szerkesztették, akkor már Őrszem néven, majd ismét Gyulán. 1928-ban már 2500 példányban adták ki, eljutott tehát minden gyulai katolikushoz. 39 Nem kis része volt az Actio Catholica gyulai csoportjának megalakulásá­ban is. 40 A világháborúban elvitt harangokat közadakozásból pótolta. A haran­gokkal sok gondja volt. A Németvároson simán ment minden, s ott 1923-ban már működtek az új harangok. A plébániatemplomnál már nehezebb dolga lett, mivel hosszú vita kezdődött a költségek megosztásáról. Végül Brém Lőrinc püs­pöki helynök lépett közbe - sikerrel. Ötmillió koronát ajánlott fel egy feltétellel: 1924-ben legyenek készen a harangok. 41 Sorra renoválta, festette a templomokat kívül-belül, bevezette a villanyt. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom