Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Apor Vilmos gyulai éveiről Apor Vilmos nem csupán prédikált és tanított Krisztus követéséről. Apos­toli életet élt: az embertársi szeretet, a szolgáló, fáradságot és magánéletet nem ismerő szolidaritás, humanizmus és a türelem jelképévé emelkedett. Áldozat­készségében pedig a veszélyekkel és a személyes kockázattal mit sem törődő, habozás és félelem nélküli természetességgel jutott el az önfeláldozásig. Erdélyi arisztokrata őseitől örökölte a puritánságot, az erős nemzeti elköte­lezettséggel párosuló kötelességtudatot. Apor István az 1600-as években csík­gyergyói, majd kászonszéki főkirálybíró, kincstárnok és hadvezér volt; br. Apor Péter főispánként szolgált Küküllőben és megírta a Metamorphosis Transsylvaniáé c. emlékiratát, csatlakozva az erdélyi memoárirodalom irodalomtörténeti jelen­tőségű sorozatához. Művében Erdély ősi erkölcseinek és gazdagságának romlásá­ról ír, kiutat a tradíciókhoz való visszatérésben keres. Édesapja - Apor Gábor Háromszékben főjegyző, alispán majd nagyküküllői főispán: vasútépítésben, erdősítésben, kórházalapításban jeleskedik erős közéleti kötelességtudattal, mély vallásossággal és szociális érzékenységgel; folytonosan gyakorolja a jótékonykodást. Sokat tett gyógyforrások felfedezéséért és kihaszná­lásáért - s így az ősi Apor-birtokon lévő Bálványosfürdőért. Bécsben, államtitkár­ként fejezte be életét. Az édesanya - gr. Pálffy Fidélia is meggyőződéses katolikus, családszerető és határozott egyéniség, aki jól pótolta a korán elhunyt apát. Érde­kesség: a család nyelve a német volt; Apor azonban már fiatalon tökéletesen bírta a magyart is - naplóját (amit egy életen át vezetett) magyarul írta. Az Erdélyben töltött vakációkat soha nem feledte, a szülőföld szeretete mindvégig jellemezte. 1892-ben született Segesváron. Apját már 1898-ban elvesztette. A komoly és csendes gyerek családi hagyományt követve a kalksburgi jezsuita gimnáziumba jár, majd a szintén jezsuita vezetésű kalocsai gimnáziumba. Rokona gr. Széché­nyi Miklós győri püspök kívánságára kerül az innsbrucki jezsuita egyetemre. Itt már sokat foglalkozik az egyház új szociális tanításaival. E hatást rokoni vonal is erősítette: Apor Irma Tirolban templomot, mun­kásotthont és óvodát, iskolát épített, majd karitász szövetséget szervezett. Apor nővére, Gizella nem véletlenül lett a Magyar Vöröskereszt vezetője. Bátyja, Gá­bor pedig diplomata, berlini, majd vatikáni nagykövet. 1 1915 augusztusában szentelték pappá Nagyváradon. (Miután gr. Széchényi Miidós nagyváradi püspök lett, Apor is követte - már papnövendékként - 1911­ben a váradi egyházmegye kötelékébe.) 2 Augusztus 31-én gyulai segédlelkész lett. 3 Lindenberger János plébános szeretettel és segítőkészen fogadta Gyulán. 4 Azon­nal az élet sűrűjébe került. Egyik első teendője egy haldokló tüdővészes lány gyón­tatása és áldoztatása volt; majd apró árvákat látogat a Wenckheim Krisztina-féle árvaházban és eltemet egy 20 éves hősi halottat. Ez már az élet iskolája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom