Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

1915 végén felmerült, hogy Apor Gyomára kerül plébánosnak; kívánságára azonban Gyulán maradhatott, ami találkozott püspöke szándékával is.

5 1917ben két hónapig szolgál kórházvonaton, súlyos háborús sebesültek között. Bejárja a frontokat. 1917 közepétől a váradi papnevelde tanára és elismert, közszeretetnek örvendő prefektusa.

6 1918. szeptember l-jével a püspök ismét Gyulára küldi, immár plébánosnak.

7 Elvesztett háború, társadalmi-politikai és erkölcsi anarchia, elbizonytalanodás, bolsevik terror, majd román megszállás, trianoni békediktátum (melynek során Gyula elvesztette piackörzete, több évszázada kialakult gazdasági kapcsolatainak nagyobbik részét), munkanélküliség és fokozódó szociális feszültségek: ezekkel kellett a fiatal plébánosnak szembesülnie és megküzdenie. 1919. március 14-én még a népköztársaságra teendő papi esküszöveget terjesztette fel püspökéhez.

8 Március 25-én már kézhez kapta a Békés megyei direktórium rendeletét: az egyházak és iskoláik tanárai a Tanácsköztársaság és a szocialista párt ellen izgatni ne merészeljenek. A vallásgyakorlás szabad, de ez - úgymond - nem jelenthet proletárellenes osztálypolitikát. Panasz esetén az illetők forradalmi törvényszék elé kerülnek...

9 Apor válaszában leszögezte: az egyház nem politizál, de a vallást, az iskolai vallásoktatást védi, mert ez lelkipásztori kötelesség.

10 Sok helyi szélsőbalos túlkapást jelez az, hogy a Forradalmi Kormányzótanács táviratilag rendelte el: az egyházat és az államot szétválasztják, de ez nem jelenti az egyházi vagyon azonnali államosítását. Az egyházi birtokok ügyében be kell várni a központi intézkedést. A templomok, papi lakások az egyház kezén maradnak. A papi pályát „önként" elhagyók számára a kormányzótanács jutalmat helyezett kilátásba...

11 Kunfi Zsigmond közoktatási népbiztos április 17-én rendeletet adott ki, miszerint a templomokból - az ellenkező híresztelésekkel szemben - nem lesz színház és más kulturális középület, mint ahogy nőközösség sem lesz... A körlevél hű tükre az országszerte terjedő félelmeknek, melyek természetesen álhírek által is erősödtek.

12 A megyei direktórium utasítására hittant csak iskolán kívül lehetett oktatni. Apor erőteljes fellépése nyomán azonban Gyulán a belvárosi katolikus iskolában továbbra is tantárgy maradhatott a hittan.

13 1919. április 25-én román megszállás alá került Gyula. „A kommunizmus rémségeitől" megszabadult a város (ahogy Apor fogalmazott), folytatódott az iskolai hittanoktatás, viszont a magyar történelem, földrajz és alkotmánytan oktatását a román hatóságok betiltották.

14 1919. augusztus 24-én „Nagyrománia dicső Királya", I. Ferdinánd születésnapját ünnepelte. A román kormányzótanács elnöke elrendelte, hogy a megszállt területen minden magyar templomban Te Deumot tartsanak; a szószékről kellett hirdetni a nagy nap jelentőségét.

15 Apor és Takácsy Dénes káplán egyébként 1920. januárjától kötelesek voltak naponta a román térparancsnoknál jelentkezni: a megszállók politikailag gyanús személyelmek könyvelték el őket. 16 Ezek után érthető, hogy Gyula felszabadulásakor a város örömünnep-sorozatán Apor is jelentős, aktív szerepet vállalt.

17 A románok gyulai bevonulása után a városban tartózkodó tiszteket és altiszteket kihallgatásra rendelték Békéscsabára. A kihallgatásból aztán több hóna-