Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

fejedelem egyesült seregei a törököktől visszavették, - s ez lőn az ősrégi várnak egyszersmind utolsó szereplése is, mert az - nehogy a töröknek továbbra is egyik fészke maradjon - ugyanakkor széthányatott. — Romjai, a múlt század végén még láthatók voltak. Legyen még itt felemlítve, hogy az éppen e korban, vagyis á 16-ik század folyamában, Erdélyhon történetében nagy szerepet játszott Kornyáthi Békési Gáspár ' ősei is innen vették eredetök- és nevöket. 1609-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem adományozása mellett Békés város felét, s abban egyéb jogokat Dobozi Veress Mihály bírta. 1614-ben Békés város fele részét, Bethlen Gábor új adományozása mellett Nádudvary János borosjenői várkapitány és Teleki Mihálynak ajándékozta hűséges szolgálataik jutalmául., 1626-ben egy régi okirat szerint - 50 gyalog és 50 lovas katona volt itt elszállásolva. 1649-ben Nádudvari János fiának Istvánnak magva szakadtával, Bornemissza Anna - Teleki Jánosné is bírt bizonyos részt Békés városából, melyet Rákóczi György ezer magyar forintért zálogosított el neki. A török hatalom megdőlte s végleges kiűzetésök után, - mely 1694-ben következett be, - ismét sanyarú megpróbáltatások nehéz napjai következtek az egész megyével együtt Békés városára is. Ugyanis a kiűzött török tatár seregek, de kivált a Kiba és Thököly, rác kapitányok alatt kegyetlenkedő vadrácok, 1694-től 1703-ig az egész vármegyét, s így Békés városát is - széltére hosszára elpusztították. Ezen dúlások iszonyait jóformán ki sem heverhette még, midőn nyugalmát és fejlődni kezdő jólétét ismét egy másik hasonló eset, az úgynevezett Peró-féle lázadás fenyegette és támadta meg. Ezt és az erre következő idők - vagyis Békésnek a 18-ik században lefolyt eseményei történetét azonban egyletünk buzgó választmányi tagja - tekintetes dr. Hajnal István úr lesz szíves ez alkalommal ismertemi. Azonban Békés városa múltjáról szólva, nem mellőzhetjük behatóbb figyelmünkkel kísérni a 16-ik század első felének eseményeit, vagyis ama időt, melyben a reformatió terjedése hazánkban, s különösen e megyében kezdetét vette. Az erre vonatkozó adatok mind oda mutatnak, hogy a reformatió mozgalmai megyénkben éppen Békés városából indultak ki a 16-ik század második tizedében, - s hogy Békés volt az első hely, hol az új tanok megtapadtak, s innen szivárogtak át a megye több részeibe. Egyik tekintélyes protestáns író és történész azt mondja, hogy Békés vármegyében a Wittenbergából behozatott tudomány I. Ferdinánd uralkodása alatt kezdett erőt venni. Nadányi János szerint 1532-ben, a Körös és Maros közt voltak evangélikusok, kiket a három Nadányi u. m. Melius, Gyárfás és István oltalmaztak. Említi azon tudós embereket is, kik az új vallásnak mind megannyi szövétnekei voltak ezen a részen, nevezetesen Ozorai Imrét, Gálszécsy Tamást (helyesebben István) és Litterati Lukácsot. Megyénkben - az új vallás tanainak első hirdetője Ozorai Imre békési pap volt, - kit buzgalma annyira vitt, hogy az új vallástanok legeredetibb forrását Wittenber-