Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

Pestről Körösladányba két nap alatt egy lovon többször könnyen tette meg az utat, mielőtt a vasút létrejött. Ami nem csak arról tanúskodik, hogy ő maga kitűnő lovas volt, hanem arról is, hogy közgazdaságunk egyik jelentékeny ágát, a lótenyésztést, már akkor előszeretettel és ritka szakértelemmel kezelte. 1846. január 27-én nőül vette gr. Szapáry Ferenc és Almásy Rozália leányát: gr. Szapáry Franciskát. E házasságból 4 gyermeke született: János, József, Mária, most özv. gr. Lamberg Fülöpné és Anna, ki 1863. augusztus 25-én 7 éves korában meghalt. B. Wenckheim László a családi életnek példányképéül méltán szolgálhat. Az ő családi életében, a mély vallásosság, kedélynemesség, mívelt érzés s szeretet lehelő gyöngédség, mint alapvonások tűntek fel. ő előzékeny, hű férj - szerető atya - legjobb testvér és vendégszerető szíves házigazda volt. Ki Körösladányban, az ő családi körében, csak egyszer is megjelent, annak szíve örömmel telt el, látva, hogy a három testvér: Béla, László, Viktor, mily meleg testvéri viszonyban élnek, kik között László vitte a gazda tisztét. Az ő együttlakásuk, a valódi patriarchális életnek hű kinyomata volt. A három család tagjai egy fedél alatt, egy közös asztalnál, osztva örömben, fájdalomban, a szeretet s boldog egyetértés által egybefűződve, együtt éltek s boldogságuk tetőpontra hágott, midőn a családi koszorút édes anyjok, s két nőtestvérök: Mária, özv. báró Kray Jánosné és Paulina, özv. Dessewffy Emiiné jelenléte egészítek ki. Mi természetesebb tehát, minthogy az ily nemes jellemű s nagymíveltségű férfiú meg lévén győződve arról, mit a halhatatlan költő: Berzsenyi oly találóan és gyönyörűen kifejezett: hogy „Minden ország talpköve a tiszta erkölcs" - mindig első helyet foglalt azok között, kik a vallásosság s az ezen nyugvó tiszta erkölcsnek védelmezői s terjesztői gyanánt léptek fel. Ki ne ismerné az ő fennkölt, határozott irányú beszédeit, melyeket ő a Sz. István Társulat gyűlésein a vallás és tiszta erkölcs érdekében tartott? Mint szeplőtlen jellemű s mélyen vallásos érzelmű katholikus, megválasztván az automaticus gyűlésre képviselővé, tántoríthatatlan szilárdsággal azon volt, hogy ezen nagyhorderejű kérdés is a vallás, egyház és közerkölcsiség érdekében, oldassék meg. Határozottan hithű és hazafias jelleme ő Felsége, urunk királyunknak figyelmét sem kerülhetvén ki, őt a katholikus alapítványi, tanulmányi és egyházi javak kezelése körüli javaslatnak kidolgozására kiküldött országos bizottság tagjává nevezte ki. E minőségben, mint előadó, a rá hárult, valóban terhes feladatot dicséretes buzgósággal oldotta meg. Magasztalva ismert hithűségének tulajdonítandó az is, hogy Deák Ferenc utolsó, a polgári házasságra vonatkozó, országgyűlési beszédét a hírlapokban keményen megtámadta, kimutatván: hogy a polgári házasság behozatala a közerkölcsiségre romlást hoz - és hogy a család- s társadalomra egyiránt káros következményű. B. Wenckheim László, ki külföldi utazásai alkalmával, a nemzetek jólétének alapforrásait tanulmányozta s a gazdaság egyik jelentékeny ágában, a lótenyésztés-