Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
protectorsága alatt; a parancsoló úr a zsarnok török volt, s a basák és bégek keveset adtak arra, ha az, amit tesznek, kedvére van-e Erdély fejedelmeinek. E korból sok adománylevél s más történelmi okmány maradt reánk, melyek kiegészítésül szolgálnak megyénknek úgy története, mint birtokviszonyaira nézve. - Ezek közül felemlítjük a következőket: Báthory Zsigmond 1590-bén a balkányi részjószágot Bocskay Istvánnak adományozta új adományképpen; Báthory Gábor 1608-ban Szentandrási György, borosjenői lovashadnagynak adományozta Szentandrást, azon hű szolgálatai jutalmául, melyeket ez a török elleni harcban különösen a borosjenői várnak az erdélyi fejedelmek részére való visszafoglalásánál tanúsíta. Szintén ezen évben Báthory Gábor Kozma Balázsnak, Mándy Jánosnak és Márkus Balázsnak adományozta egész Gyula mezővárosát, mely adománynak ugyan a török uralom miatt nem nagy hasznát vehették; Békés városa felét pedig 1609-ben dobozi Veres Mártonnak adományozta, akit ezen birtokban később Bethlen Gábor is megerősített; 1612-ben pedig több más jószágokkal együtt, megyénkbeli helyet, Báboczkát Sövényházi Morocz Mártonnak adományozta. 1614-ben Bethlen Gábor Békés város fele részét új adományként Nádudvari János borosjenői várkapitánynak és Teleky Mihálynak adományozta hűséges szolgálataik jutalmául; 1625-ben pedig Bethlen Gábor nemesi előjogokat adományoz Pálffy György endrődi lakosnak és utódjainak, annál is inkább, mert Bihar megye bizonysága szerint Endrődnek minden lakosa, mint ilyen, nemesi előjogok tulajdonosa. A Gyulán ma is lakos Merza család Békés megye közgyűlése előtt 1846-ik évben megyei jegyzőkönyv 942- és 959-ik szám alatti tétel szerint hitelesen és világosan bebizonyította, hogy az ő ősük Merza András, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Magyarország vidékének urától adománylevele erejénél fogva, Gyula városában a református templom sikátorában - a Bojer család telke szomszédságában nemesi curiális telket, és a város határában ahhoz tartozott terjedelmes szántó és kaszáló nemesi szabad földeket kapott 1628-ban. Több adományozásokat tettek a Rákóczyak is. így Rákóczi György 1646-ban, Orosháza, Fecskés és Palota pusztákat Keresztszeghy Kis Péternek és Andrásnak adományozta; II. Rákóczi György 1649-ben Murony és Diter egész pusztákat Baka Ferenc borosjenői alvárnagy és Széli Pál ottani zsoldos katonának adományozta azon hű szolgálatokért, melyeket még atyja életében a borosjenői vár védelménél tanúsítottak. 1649-ben az eperjesi egész birtokot Vizi Jánosnak adományozta, s ugyanazon évben egész Békés városát - mely Nádudvari István magvaszakadtával reá szállott, ezer magyar forintért zálogba adá Bornemissza Annának, Teleky János özyegyének> 1659 r ben pedig Ölvedet és Halásztelket diószegi Geller Gergelynek és Váradi Tóth Jáhósna'k adományozta. Végül a gyulai érdemes csizmadia-céhnek - ma már megyei múzeumunkban látható - kiváltság-levelét is Rákóczi adományozta. A török uralmat Ausztria hadiszerencséje lassanként kezdé megtörni megyénkben is, s a hódolt részek visszafoglalása egymás után következett. így Szarvas városa, mely Gyula eleste után csakhamar szintén török kézre került, 1595-ben már visszajutott a keresztény uralom alá; de 1677-ben újra meghódítá a
