Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Czeglédi Imre: Emlékezés Göndöcs Benedekre

fűszerezve még azt is kijelentette, midőn a méhészetről beszélt, hogy ő a magyar Kánaánból való és szeretné a magyarok életét megédesíteni." Gyakorlati elveket hirdetett a közoktatás fejlesztése terén is az országgyűlési vita alkalmával. „Falusi népiskoláinkat reformálni kellene, mert ott sok olyan tárgy taníttatik, minek a földmíves gyermeke nem sok hasznát veszi. Bőven indokolva felszólaltam az iránt, hogy akár pályázat, akár megbízás folytán gondoskodjék a tisztelt Miniszter Úr olyan olvasókönyv megszerkesztése és kiadásáról, melyben a falusi ismétlő iskolák részére a gazdasági szükséges elméleti és gyakorlati ismereteken kívül lenne a munka, a takarékosság, szorgalom, becsületesség és józanságról is elbeszélés." Az említett olvasókönyvekről a következő konkrét javaslatokat tette: „szakmunkák, vezérfonalak kiadásának segélyezésére 5 ezer forint van előirányozva. Kérem a tisztelt Miniszter Urat, legyen szíves a magyar földmíves nép szakképzettségének fejlesztése és biztosítása végett ezen összegből nagyobb összeget pályadíjul kitűzni: 1. -ször, a falusi és felső ismétlő iskolában használható olyan olvasókönyvre, melyben kiválólag a mezőgazdasági ismeretek alaposan lesznek feldolgozva. 2. -szor, a földművelő magyar nép részére világos és szép nyelven írt gazdasági kátét kiadni. Ennél hasznosabb és jobb könyvet a nép részére aligha lehet adni." „Az általam javasolt két olvasókönyv kiadása által is azt óhajtanám, hogy a földművelő nép gyermekeinek olyan hasznos vezérkönyv adatnék, mely egész életünkön át legjobb tanácsadó is legyen. Óhajtanám, hogy ezen olvasókönyvekből a tanítók is lássák, tudják, hogy a nép gyermekeit különösen mire és hogyan kell oktatni, mert kérdem: az országban lévő 22 ezer tanítók közül vajon hány van, akinek helyes fogalma és gyakorlata van a legszükségesebb gazdasági ismeretek terén, és nem is csoda, ha nincs, miután azt soha nem tanulta úgy, amint azt az életben alkalmazná." 1882-es költségvetés 80 ezer forintot irányzott elő községi iskolákra. Göndöcs szerint „ha ezen összegből 4 ezer forintot a két olvasókönyvnek pályázat útján való létesítésére fog fordítani Miniszter Úr, bizton merem állítani: több haszna lesz ennek, mint amennyit a 76 ezer forinton fölállított iskolák által fog eléretni." Javaslatai megvalósításához maga mutatott példát. Gyulán 5 elemi iskolát, egy női 6 osztályos tanfolyamot, 2 tanítói lakást épített működése idején. 1875-ben a várostól kapott 3 kh-as területen gyakorlókertet rendezett be, hogy a tanulók a gazdasági ismeretekben jártasságot szerezzenek. 1877-ben már több száz gyümölcsfa és szőlőcsemete volt a kertben. 1891-ben pedig maga írta meg a sürgetett és hiányolt gyakorlati könyvet Hasznos tudnivalók címmel. Göndöcs a középfokú oktatással és az azzal foglalkozó országgyűlési javaslattal sem volt megelégedve: „A tudományos és a műegyetemen a megkezdett tanulmányok folytatására és bevégzésére tökéletesen elég az egységes középiskola. És, hogy ezt bebizonyítsam, igazolni fogom azt mindenekelőtt magából a törvényjavaslatból... A törvényjavaslat 1. §-a azt mondja: a gimnázium és reáliskola feladata a felsőbb tudományos képzésre való előkészítés. Tehát ezen 1. § azt mutatj a ki, hogy itt a reáliskolásoknak és a gimnáziumnak egy a célja, mire való tehát a két eszköz, a gimnázium és a reáliskola. Én azt hiszem, legcélszerűbb lenne a kettőt egyesíteni