Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Czeglédi Imre: Emlékezés Göndöcs Benedekre

megoldást javasol: „A fogházakban selyemgombolyítókat kellene berendezni, ezen intézkedés sokba nem kerülne... az említett intézeteknek mindig lesznek egymást váltó lakói, így egyik a másiktól eltanulhatná a munkát." A folyamatos munkaerőre való hivatkozás váltotta ki a honatyák derültségét, s a miniszter azzal vetette el Göndöcs javaslatát, hogy a selyemgombolyítás túl könnyű munka lenne a raboknak. Gazdasági elképzeléseit a közgazdasági költségvetés 1882. évi vitájában fejtette ki: „megyei gazdasági egyletekről szólva nem hallgathatom el, hogy az ilyen egyleteknek az lenne tulajdonképpen hivatása, hogy az illető megye vagy vidék sajátlagos gazdasági viszonyait különösen tanulmányozzák, műveljék, az eredményről a kormányt időnként kimerítő véleményes jelentésekben tudósítsák, s tesznek további kísérleteket arra nézve, hogy a gazdálkodás, sőt a kézi-, házi- és gyáriparnak is melyik ága lenne a megyében újonnan meghonosítható, és legtöbb haszonnal űzhető." A gazdaság felvirágoztatására tett javaslatait a következőkben foglalhatjuk össze: - Gazdasági szaktudományok terjesztése gazdasági intézetek útján. (Csak Magyaróváron létezett ilyen intézet. Javasolja a budapesti intézetben ilyen kar felállítását, valamint az Alföld déli részén, Szegeden.) - Földmívelő iskolák elterjesztése. (Csak kettő van az országban: Debrecenben és Lipótváron.) Mivel a költségvetésben csupán öt új iskola szerepel, ezért Göndöcs javasolja, minden iskolában tanítsanak gazdasági ismereteket. - A megyei gazdasági egyletek szervezzenek kiállításokat, s a kiállítások eredményeit állami támogatással tegyék közkinccsé. - Közgazdasági hetilap és egyéb időszakos kiadványok indítása. - Gyümölcs- és fatenyésztésre többet áldozni, s meg kell oldani a szállítást az utak jó karbantartásával, mert „megyei és községi utaink ősztől-tavaszig úgyszólván járhatatlanok." - Közraktárak felállítása, ahol a termék eladásáig előleget kaphat a termelő, s ezzel megmenekül az uzsorától. - „Két-három éves" katonák nyári munkára hazatérhessenek. - Katonai műszaki csapatok állami közmunkáknál, vízvédelmi, vasút- és országútépítésnél alkalmazhatók legyenek. - Gyorsabbá tenni a háziipar oktatását. (1880-ban az ország 72 vármegyéjéből 44ben oktatták a háziipart.) - S végül az ipartörvény sokak által követelt mielőbbi revíziója. Göndöcs beszéde általános feltűnést keltett. A Függetlenség írja a következőket: „Amiután Zichy elírta szájjal a beszédét, fölállott a ház legszelídebb lelkületű tagja, Göndöcs Benedek. Minél tovább beszélt... annál figyelmesebben hallgatta őt a ház

y és pedig nem ok nélkül, mert csakhamar kitűnt, hogy épp amilyen zavaros fogalmai vannak Zichy Jenőnek arról, mint kellene és lehetne az ipart, kereskedelmet felvirágoztatni, épp olyan tiszta, józan, praktikus dolgokat mondott el Göndöcs Benedek iparunk bajairól és orvoslásáról. Nem cikornyázta, nem sallangozta fel beszédét, elmondta azt, amit tapasztalt, észlelt. Beszédét jóízű magyar humorral