Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

szerepelnének, - s inkább a gyümölcs- és fatenyésztésre adatnék 28,000 frt, a lóversenyek államdíj ára pedig csak 2726 frt; mert hiszen úgyis van verseny társaság, mely ezen nemes szenvedély érdekében évenkint nagy áldozatot hoz (Úgy van! a szélső balon) s másrészt az ország különben is évenkint 2 és fél milliónál nagyobb összeget fordít lótenyésztési célokra, míg ellenben a gyümölcs- és fatenyésztés nagyon el van hanyagolva, minden a községben nélkülözhetetlen faiskolák és faültetések - tisztelet a kivételeknek! - bizony nagyobbrészt csak papiroson vannak meg (Úgy van! a szélső balon), pedig nagyobb gond és figyelem mellett, hazánknak a mindennemű bőven termő gyümölcs igen jövedelmező kiviteli cikkül is szolgálhatna - holott most temérdek pénzt visz ki a külföld tőlünk a behozott gyümölcsökért. Fölötte óhajtandó lenne tehát, ha a gyümölcsnemesítés és bef ásítás ügyét a kormány megérdemlett figyelemre méltatná, sőt községi és országutaink is gyümölcsfákkal beültettetnének, amint ezt a külföldön Württenbergben, Baden-Badenben és Olaszországban láttam. (Helyeslés.) Végül - a gazdasági ügyekkel kapcsolatban volna még néhány szerény észrevételem, melyeket bátorkodom a kormány figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) A mezei gazdászatot űzőkre nézve mindenkor a legnagyobb fontossággal bír a terményeknek minél jobb áron való értékesítése, s a munkaerő gyarapítása, illetve olcsóbbá tétele. A termények kedvező értékesítésének első feltétele, hogy a termelő terményeit olcsón és gyorsan legyen képes szállítani, de mai viszonyaink mellett ezt tenni nem képes, mert megyei és községi országutaink, ősztől tavaszig nagyobbrészt úgyszólván járhatatlanok, azért tehát kérem a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter urat, hogy a közmunka- és közlekedési miniszter úrral egyetértőleg hasson oda, miszerint a nagyobb áruforgalmi helyekhez s a vasúti és gőzhajózási állomásokhoz vezető közutak, az állam, megye és községek részéről okvetlenül létesíttessenek s mindig jó karban tartassanak. (Helyeslés.) Továbbá gondoskodjék a kormány, hogy ne csak a fővárosban, de a vidéken minden nagyobb áruforgalmi és termelő ponton a közraktári intézmény, vagy ehhez hasonló természetű oly intézet keletkezzék, mely a megszorult gazdának a kedvező eladásig - terményeire előleget adjon, s őt ezáltal az uzsora kényszernyomásától felszabadítsa. A munkaerő gyarapítása, illetve olcsóbbá tétele érdekében pedig - mely általános óhajtás - bátorkodom kérelmezni, hogy a kormány álljon élére egy országos közkívánalomnak, s tegyen kezdeményező lépéseket a legmagasabb helyen és irányadó köröknél arra nézve, hogy béke idején, a közös hadseregben és honvédségnél tettleges szolgálatban lévő katonáinknak legalább bizonyos százaléka, kik az első évet már kiszolgálták, s kellőleg begyakorolva vannak, a tényleges szolgálat 2ik s 3-ik évében, a mezei munka idejére bocsáttassanak haza szabadságra, mi által az olyan drága munkaerő nagyban gyarapodnék s különösen a földművelő néposztályra nézve ezen intézkedés valódi áldás lenne; de katonáink kiképzésére sem lenne hátrányos, mivel a további kiképzés, az év másik felében megint folytatható lenne. - Másrészt pedig hasson oda a kormány, hogy a katonai műszaki csapatok állami közmunkáknál, vízvédelmi, vasút- és országútépítéseknél alkalmazhatók legyenek (Élénk helyeslés a szélső balon); ezáltal az állam sokkal jobban és olcsób-