Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)
Egyházi szertartásokon való részvétel
első napján a délelőtt 10 órai szentmiséken és a vecsernyéken vettek részt a magyar társulat fáklyásai. (A vecsernye, vagy Vesperas az egyház hivatalos napi imádságának, a zsolozsmának a koraesti időre előírt része, amelyet azonban népünk is előszeretettel imádkozott együtt, főleg vasárnaponként és ünnepeken lelkipásztoraival.) Szentháromság vasárnapon a társulat mondatott szentmisét, amelyen fáklyáztak is. A Szentháromság különös tisztelete a gyulai földészek fogadalmából veszi eredetét és amint láttuk, a Szentháromság kápolnához kötődésük (innen indult a zászlószentelési menet 1926-ban), a zászlón és a bélyegzőn szereplő Szentháromság ábrázolás is ezt bizonyítja. Maga az ünnep a pünkösd utáni vasárnapon van az egyházi naptárban 1334-től. 138 Űrnapkor, az Oltáriszentség ünnepén a fáklyások mellett még két lámpavivőt is adott a magyar társulat a körmenethez. István király napján ugyancsak a földészek mondatják a 10 órakor kezdődő asszisztenciális nagymisét. 139 Április 25-én, búzaszentelő napján a 7. órai szentmisére négy zászlóvivőt adott a magyar társulat. A templomi sorrend időnként változott. Az 1930. december 21i választmányi ülés az elnök indítványára elfogadta, hogy az akkori egyházi naptár szerint október utolsó vasárnapjára eső Krisztus Király ünnepén és az anyavárosi templom húsvét utáni 4. vasárnapján tartott búcsúja alkalmából a 10 órás nagymisére a társulat fáklyásokat rendeljen ki. 140 Ugyancsak a társulat választmánya döntött arról is, hogy 1938-tól a társulat adjon fáklyásokat nagypéntekre és nagyszombatra is. 141 1938-tól kénytelenek voltak módosítani a kialakult gyakorlaton, amely szerint a társulati zászlóval vonultak ki a búzaszentelőre. Mivel nehéz volt zászlóvivőt találni erre az alkalomra, ezért úgy döntöttek, lemondják a társulati zászlóval való kivonulást. 142 Az elmondottakból látható tehát, hogy a társulat az egyházi év bizonyos ünnepein maga mondatott szentmisét, illetve tagjai résztvettek az egyházközség közös ünnepein, ájtatos segédkezést vállaltak az anyatemplomban lezajlott szertartásokban. A társulati misék közül mind a magyar, mind a német közösség esetében a Szent Vendel napján, október 20-án reggel 8 órakor bemutatott ünnepélyes szentmise volt a legfontosabb. Szent Vendel a jószág-