Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

Egyházi szertartásokon való részvétel

első napján a délelőtt 10 órai szentmiséken és a vecsernyéken vettek részt a magyar társulat fáklyásai. (A vecsernye, vagy Vesperas az egyház hivatalos napi imádságának, a zsolozsmának a koraesti időre előírt része, amelyet azonban népünk is előszere­tettel imádkozott együtt, főleg vasárnaponként és ünnepeken lelkipásztoraival.) Szentháromság vasárnapon a társulat monda­tott szentmisét, amelyen fáklyáztak is. A Szentháromság különös tisztelete a gyulai földészek fogadalmából veszi eredetét és amint láttuk, a Szentháromság kápolnához kötődésük (innen indult a zászlószentelési menet 1926-ban), a zászlón és a bélyegzőn szerep­lő Szentháromság ábrázolás is ezt bizonyítja. Maga az ünnep a pünkösd utáni vasárnapon van az egyházi naptárban 1334-től. 138 Űrnapkor, az Oltáriszentség ünnepén a fáklyások mellett még két lámpavivőt is adott a magyar társulat a körmenethez. István király napján ugyancsak a földészek mondatják a 10 órakor kezdődő asszisztenciális nagymisét. 139 Április 25-én, búzaszentelő napján a 7. órai szentmisére négy zászlóvivőt adott a magyar társulat. A templomi sorrend időnként változott. Az 1930. december 21­i választmányi ülés az elnök indítványára elfogadta, hogy az akkori egyházi naptár szerint október utolsó vasárnapjára eső Krisztus Király ünnepén és az anyavárosi templom húsvét utáni 4. vasárnapján tartott búcsúja alkalmából a 10 órás nagymisére a társulat fáklyásokat rendeljen ki. 140 Ugyancsak a társulat választ­mánya döntött arról is, hogy 1938-tól a társulat adjon fáklyásokat nagypéntekre és nagyszombatra is. 141 1938-tól kénytelenek voltak módosítani a kialakult gyakorlaton, amely szerint a társulati zászlóval vonultak ki a búzaszentelőre. Mivel nehéz volt zászló­vivőt találni erre az alkalomra, ezért úgy döntöttek, lemondják a társulati zászlóval való kivonulást. 142 Az elmondottakból látható tehát, hogy a társulat az egyházi év bizonyos ünnepein maga mondatott szentmisét, illetve tagjai résztvettek az egyházközség közös ünnepein, ájtatos segédkezést vállaltak az anyatemplomban lezajlott szertartásokban. A társu­lati misék közül mind a magyar, mind a német közösség esetében a Szent Vendel napján, október 20-án reggel 8 órakor bemutatott ünnepélyes szentmise volt a legfontosabb. Szent Vendel a jószág-

Next

/
Oldalképek
Tartalom