Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

Egyházi szertartásokon való részvétel

tartó gazdák, pásztorok, főleg a juhászok védőszentje.

143 Tisztelete Gyulán mind a magyar, mind a német gazdák körében elterjedt.

144 A németvárosi Szent József-templomban oltára is áll, a német földész társulat állíttatta saját költségén.

145 Az anyavárosi templomban nincs sem szobra, sem oltára, tisztelete azonban a társulati tradíciók alapján élt a magyar állattartó gazdák körében is. A németvárosi polgárok Vendel tiszteletét még eredeti lakóhelyükről hozták, míg a magyar gazdák, akik közül az első telepesek a Jászságból jöttek, ugyancsak az eredeti lakhelyük Szent Vendel kultuszát terjesztették el a magyargyulaiak körében.

146 A frank származású, legendája szerint remetéskedő királyfi tiszteletét a gyulaiak radnai búcsújárása is elősegítette, ahol a Szűzanya és Szent Vendel közös oltalmába ajánlhatták jószágaikat.

147 Azt, hogy az ünnepi mise előtt vagy után a gyulai földészek tartottake körmenetet, nem tudjuk. Az ünnepet munkaszünettel ülték meg.

148 A német földészek adataink szerint egészen 1964-ig mondattak évente szentmisét Szent Vendel napján, vagy ahhoz közeli időpontban.

149 Adatközlőink emlékezete megőrizte a mise azon mozzanatát, hogy a gazdák ilyenkor adományokat tettek az egyházközségnek, nyilván az offertoriumkor, felajánláskor. Ez a céhes hagyományok középkorba visszavezethető tradícióinak folytatását jelentette a késői századokban is. A szentmisén elhangzó prédikáció is ilyenkor az ünnephez kapcsolódott. A fent említett Szent Vendel oltárnak a misekor nem volt külön díszítése, a szentmisét az adatközlők emlékezete szerint a főoltárnál mutatták be; ilyenkor csak a földészek fáklyáztak. (Valószínű azonban, hogy az oltár felállítását követően a szentmise is a szent mellékoltáránál volt, de a későbbiekben ez a szintén a középkorba visszanyúló hagyomány megszűnt.) Vendel napján a helyi hagyomány szerint a lovat nem fogták be a gazdák, munkaszünettel emlékeztek a német gazdák is a jószágtartók patrónusára.

150 (Itt említjük meg, hogy a Józsefvárosi-templom 1922. Űrnapján megáldott három harangja közül az egyiket [250 kgl Szent Vendel tiszteletére szentelték.)

151 A német földészek alapszabálya szerint csupán két mise mondatásáról kellett gondoskodni minden évben, a társulat 1933-ban nyitott pénztárkönyve azonban már három szentmise mondatására