Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

Egyházi szertartásokon való részvétel

Egyházi ünnepeken, szertartásokon való részvétel A társulatok a tagok fogadalmából, az egyházi ünnepeken való ájtatos segédkezés céljával jöttek létre. Azt, hogy mikor és milyen feladattal vettek részt az egyházi ünnepeken, az alapszabályon kívül a magyar társulat ún. templomi sorrendje határozta meg. Ilyen kimutatás 1928. áprilisából maradt ránk, valószínű azonban, hogy ennél jóval korábbi állapotokat is tükröz.

137 Az egyházi év rendjében haladva az októberi Szent Vendel misét a társulat mondatja, reggel 8 órakor a plébániatemplomban. Ez ún. három papos mise volt, amikor a miséző papnak még két paptársa, vagy diakónus asszisztált. Itt a földészek fáklyáztak, vagyis a szentélyben két oldalt 3-3 magyar társulati tag állt, kezében égő fáklyával, mintegy díszőrségként. Karácsonykor az éjféli misén, valamint az ünnep első napján, a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmisén és a délutáni vecsernyén fáklyáztak. Vízkereszt napján a 10 órás szentmisén ugyancsak kiállottak a magyar társulat fáklyásai. Február 18-án az elhunyt földészekért mondattak ünnepélyes gyászmisét, amely ugyancsak három papos, mint a Szent Vendel ünnep miséje. A húsvétvasárnapot, Krisztus feltámadásának ünnepét megelőző ún. nagyhéten, közelebbről nagycsütörtökön, amikor az oltárfosztás során az Oltáriszentséget valamelyik mellékoltáron helyezik el, a Szentség lekísérésénél ott vannak a magyar társulat fáklyásai is. Nagypénteken a szentségkitételtől a szentségbetételig az Anyatemplomban (plébániatemplomban) a magyar társulat tagjai látták el a Szent Sír őrzését. Nagyszombaton reggel 6 órakor a szentségkitételtől a feltámadási körmenetig ugyancsak, majd a Szent Sír őrzői csatlakoztak a feltámadási körmenethez és szolgálatuk a processio végeztével fejeződött be. Húsvét és pünkösd ünnepének