Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)
A két földész társulat, mint egyesület működése
létre, amelynek tagjai a szervezőmunka mellett a bál rendjére is felügyeltek. (Teendőik egyebekben megegyeztek a magyar társulat hasonló testületének teendőivel.) A körnek saját zenekara volt, a táncterem dobogóján elhelyezkedve szolgáltatták a talpalávalót. (Két harmonika, nagydob, cintányér képviselte a zeneszerszámokat.) 130 A bálákat a helyi sajtóban előre meghirdették, a magyar társulathoz hasonlóan, majd a mulatság eredményéről, a felülfizetésekről ők is tájékoztatták a sajtót. 131 (A báli szezon társasági hírei a helyi sajtóban szinte mindig ilyen információkat tartalmaztak.) A sajtóközlemények mellett a pénztárnapló bejegyzései igazítanak el a bálák időpontjáról. Karácsony másnapján, farsangkor, majd szilveszterkor tartották meg a társulati bálokat. 132 Aföldésztársulatok, vallásos közösségként, anyagilag is igyekeztek támogatni a helyi egyházközség karitász tevékenységét. 1926ban hozták létre a katolikus elemi iskolában a Szent József gyermekkonyhát, amely a rászoruló kisdiákoknak hetente 3-4 nap ingyen ebédet adott. A nyersanyagot közadakozásból gyűjtötték össze. 133 Apor Vilmos plébános átirata, amelyben a gyermekkonyhajavára kért támogatást, minden évben menetrendszerűen megérkezett a társulatokhoz. Néhány évig évente 25 kg liszttel, majd készpénzzel segítik a magyar társulat tagjai e szociális intézmény áldásos tevékenységét. 134 A német földészek a 30-as évek második felében - amiről adatunk van - évente 5 pengővel támogatták a Szent József gyermekkonyhát. 135 1942-ben a magyar társulat 50 pengővel járult hozzá a Szabadkán (gyulai határrész) felállítandó Illés-féle kereszt költségeihez. 136
