Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A két földész társulat, mint egyesület működése

hagyomány, mert a további pénztárkönyvi bejegyzések között a Vendel vacsorára vonatkozó tétel nem szerepel.

121 Az egyesületek társaséleténekjellemzöalkalmai voltak az évente többször megrendezett bálok. Időpontjai a báli szezont követték. 1907. szeptemberében indítványozták a magyar társulat választmányi ülésén, hogy novemberben, Katalin napkor tartsanak bált: november 24-én meg is tartották, nyereséggel.

122 Ez volt az ún. kisfarsangi bál, amely után majd az advent leteltével, karácsony másnapján rendezett a társulat néhány évben táncmulatságot.

123 Később ugyanez a bál áttevődött január 6-ára, Vízkereszt napjára,

124 emiatt vízkereszti, de farsangi bálnak is nevezték, nyilván attól függően, hogy az adott évben hogyan alakult a farsang ideje. A nagyböjt előtt húshagyókedden is rendezett bizonyos években bált a társulat.

125 Más esztendőkben húsvétkor, pünkösdkor is tartottak táncvigadalmat.

126 A társulat legnagyobb ünnepe, Szent István táján tartandó bált az 1898. október 23-án tartott választmányi ülés határozta el és általában minden évben megtartották. Kivétel az 1934. esztendő volt, amikor a korábbi évben tartott bál vesztesége miatt nem rendezték meg.

127 A bálok rendezésére a magyar társulat bizottságot hozott létre, amely gondoskodott a megfelelő helyiségről, zenészekről, megszerezte a hatóságoktól a szükséges engedélyeket, meghívót nyomtatott, megszervezte annak széthordását. A bálok résztvevői legtöbbször nem a kötelező belépti díjat fizették, hanem ún. felülfizetéseket tettek, amely valójában a társulatnak szánt adomány volt. A felülfizetéseket a felülfizető nevével és a letett összeggel együtt közölték a bálról szóló hírlapi tudósításban. Korabeli szóhasználattal élve, hírlapilag nyugtázták a felülfizetéseket.

128 Ez valamikor minden szervezet gyakorlatában előfordult. 1910-ben a Nagymagyarvárosi Olvasókörrel megegyeztek a magyar földészek, hogy nyilván a közösen használt teremben, évente hat bált tartanak és ebből három a földészeké és ugyancsak három az olvasóköré.

129 A németvárosi földészek a Józsefvárosi Földműves Olvasókör épületének tánctermében tartották a bálokat, az épület elkészülte után. A rendezvények lebonyolítására vigalmi bizottságot hoztak