Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

vizsgálhassa. A jegyző az írásmunkák végzője, feladatát az 1929es alapszabály részletezi, de teendőinek lényege ugyanaz mindkét dokumentum szerint. A pénztáros számadási kötelezettség mellett az egylet pénzeit kezeli, felügyel az egyesületi vagyonra, gondoskodik a tagdíjak beszedéséről, a pénztár hű és pontos kezeléséért vagyonával felel (1889.17.§). 1929-től a vagyonkezelésről „rendesen okmány olt számadást" köteles vezetni. A társulat pénztárában meghatározott összegű készpénzt tarthat, a többi pénzvagyont a választmány által megjelölt pénzintézetben „gyümölcsözően elhelyezni köteles". Ellenőrt csak az új alapszabály írt elő 1929-től. Feladata a pénzkezelés ellenőrzése; anyagi felelősséggel tartozik ő is a társulat vagyonának kezeléséért. Az ügyészi tisztséget is csak az 1929-es alapszabály kreálta, az ügyész az egyesület jogi képviselője és jogi ügyekben a társulat tanácsadója. Ugyanez az alapszabály mondja ki azt is, hogy a tisztségviselők a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel. A tisztikart és a választmányt a közgyűlés választja 3 évre, meghatározott alaki feltételekkel, mindkét alapszabály szerint. 1929-től lehetőség van arra, hogy a megüresedett tisztséget a választmány a következő közgyűlésig ideiglenesen betöltse, a választmányi tagok közül kérve fel valakit, a megüresedett választmányi tagságra pedig a sorrendben következő póttagot hívja be. A tisztikaron és a választmányon kívül még egy bizottság életrehívását írja elő az 1929-es alapszabály, az ún. számvizsgáló bizottságot. Ezen, évente újraválasztott bizottság tagjai sem a tisztikarban, sem a választmányban nem dolgozhatnak, mert a pénzkezelés bármikori megvizsgálása, az éves zárszámadások és a pénzkezelési okmányok átvizsgálása ellenkezne ezekkel a funkciókkal (1929. 29. §). Az 1889-es alapszabály mindössze két paragrafusban határozza meg az egyesület feloszlatásáról, illetve a felfüggesztéséről szóló rendelkezéseket. Ha az egyesület feloszlik, vagyona a magyar római katolikus templomra száll, a társulat pénzvagyonát a nagyváradi egyházmegye pénztárába kell befizetni és a templom céljára használt pénzekről a plébánosnak a nagyváradi latin szertartású egyházmegyei hatóságnak kell benyújtania a számadások