Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

másolatát. A feloszlatás kérdésében a rendes tagok jogosultak határozni, melyhez a rendes tagok kétharmadának részvétele szükséges. A kormány által két esetben (alapszabálytól való eltérés, az állam vagy a társulati tagok vagyoni érdekeinek veszélyeztetése) felfüggeszthető a társulat tevékenysége. A felfüggesztést követő vizsgálat után vagy az egyesület feloszlatása vagy az alapszabály legpontosabb megtartására való felhívás következik, ellenkező esetben ugyancsak a feloszlatás. Az 1929-ben jóváhagyott alapszabály már külön fejezetben, az ún. Vegyes rendelkezések címűben határozza meg az egyesület feloszlatásának, felfüggesztésének, a megszűnő egyesület vagyonának további sorsát illető teendőket. (Az időközbeni jogszabályi változásokkal foglalkozni túlmutatna dolgozatunk keretein, arra azonban utalnunk kell, hogy a földészek alapszabálya is jól mutatja azt a törekvést, hogy az állam mind intenzívebben akart bekapcsolódni az egyesület ügyeinek szabályozásába és érvényesíteni az állami akaratot a működésben, sőt, amint látni fogjuk, a közgyűlésre hatósági közegeit is kiküldte.) Legelőször is az alapszabályok módosítását, a társulatnak más társulatba való beleolvadását, feloszlatását és a vagyonának hova fordítását kimondó közgyűlési határozatot végrehajtásuk előtt fel kell terjeszteni a belügyminiszternek. Másodszor, az egyesület minden további nélkül feloszlatható, ha a társulat helyiségében a nyilvános helyen tiltott szerencsejáték folyna (31. §). Az 1889. évi alapszabályban lefektetett okok mellett, ha az egyesület államellenes tevékenységet fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen súlyos vétséget követ el, a belügyminiszter ellene vizsgálatot rendelhet el, felfüggesztheti működését, feloszlathatja. A feloszlatás után maradt vagyon további sorsát illetően is szigorúbbak a feltételek. A vagyon a gyulai római katolikus plébános kezelésébe megy át, de először csak meghatározott időre, mert ha a feloszlott egyesülethez „hasonló irányú és célú más társulat keletkezik, a vagyon ennek adandó át". Ha öt éven belül ilyen egyesület nem alakul, akkor a megszűnt egyesület vagyona a belvárosi templom alapjának tulajdonává válik. (Nyilván, arra viszont az egyházi javak kezelésére vonatkozó szabályok érvényesek, azért nincs utalás a vagyonkezelés részleteire.)