Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

A társulat másik testületi szerve az ún. választmány. 18891929 között a tisztikarból és 12 választmányi tagból állt, 1929-től a választmányi tagok számát 24-re (20 rendes tagra és 4 póttagra) emelték. Az 1889-es alapszabály szerint évenként egyszer, legalább a közgyűlés előtt kötelező volt a választmány összehívása, míg az 1929-es alapszabály már félévenként írta elő a választmányi ülések megtartását. Mindkét alapszabály a választmányi tagok legalább egyharmadának megjelenése esetén jelenti ki határozatképesnek a választmányi ülést. Indokolt esetben évente több választmányi ülés tartható. Az 1889-es alapszabály tételesen kifejti a választmány hatáskörébe tartozó ügyeket (jelentés a pénztár és az ingó vagyon állapotáról a közgyűlésnek, rendes tagok felvétele, a közgyűlés tárgyainak „véleményes javaslattal való" előkészítése (14. §). Az 1929-es alapszabály már úgy fogalmaz, hogy mindazok az ügyek a választmány hatáskörébe tartoznak, amelyek nincsenek a közgyűlés elé utalva (23. §). Ugyancsak az újabb alapszabály teszi lehetővé, hogy a választmány 100 pengőig a költségvetés keretein túl is utalványozhasson saját hatáskörében. Hasonlóképpen csak itt történik intézkedés a választmányi ülés határozatai ellen a közgyűléshez benyújtandó fellebbezésről. A választmány üléseiről a közgyűléshez hasonlóan jegyzőkönyvet kellett felvenni. A társulat tisztségviselői az 1889-es alapszabály szerint: elnök, alelnök jegyző, pénztárnok. Az 1929-ben jóváhagyott alapszabály szerint pedig ügyészt és ellenőrt is kell választani a felsorolt tisztségviselők mellett. Az elnök képviseli az egyesületet a hatóságok és magánszemélyekkel való hivatalos érintkezésben, minden a társulat által kiadott okiratot a jegyzővel együtt ír alá. O hívja össze a rendes és a rendkívüli közgyűlést, azokon elnököl. Halasztást nem tűrő esetekben 5 forint erejéig utalványozási jogköre van. Akadályoztatása esetén feladatkörét az alelnöknek kell átvenni (1889.15. §). 1929-től a választmányi ülések összehívása is az ő feladata (erről ugyanis a régi alapszabály nem rendelkezett), egyenlő szavazataránynál az ő szavazata dönt. Kiterjesztették utalványozási jogkörét, sőt jogot kapott arra is, hogy a pénztárost bármikor rovancsolással elszámoltassa, illetve a számadásokat bármikor meg-