Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

Rendkívüli közgyűlés összehívásához 1889-től 1929-ig 10, majd 1929-től 20 tag írásban beadott kérelme kellett. 1929-től mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlést a gyulai lapokban meg kellett hirdetni, legalább nyolc nappal előbb. 1889-1929 között a közgyűlés határozatképességét csak két esetben (az alapszabály módosítása, az egyesület feloszlatása) kötötték a megjelent tagok számához, egyéb esetekben nem. (A fenti tárgyakban való döntéshez a tagság 2/3-ad részének a jelenléte volt előírva.) 1929-től szigorodtak a feltételek, minden közgyűlés csak akkor volt határozatképes, ha azon a cselekvőképes tagok 1/3-a megjelent, a fent említett minősített esetekben viszont kétharmados részvételi arányt és a jelenlévők kétharmadának hozzájárulását írta elő az alapszabály. (1889. 12. §, 1929. 18. §.) Ha a közgyűlés nem határozatképes az 1889-ben előírt tárgyakban, újabb közgyűlést kellett összehívni, de erre határnapot nem szabtak meg. Ilyen esetben a jelenlevő tagok számára tekintet nélkül a közgyűlés határozatképes. 1929-től 15 napon belül összehívandó az új közgyűlés és ekkor már minden tárgyban határozatképes, a megjelent társulati tagok számától függetlenül. A közgyűlés hatásköre 1889-1929 között: a tisztségviselők és a választmányi tagok megválasztása, tiszteletbeli tagok megválasztása, a költségvetés meghatározása, az évi zárszámadás megvizsgálása, a társulati vagyon fenntartása ügyeiben döntés, alapszabály módosítása, az egyesület feloszlatásáról döntés. 1929-től az előbbiekben felsoroltakon kívül a számvizsgálókat is a közgyűlés választja. A gazdasági ügyekben a közgyűlés adja meg a felmentvényt a számadásra kötelezett tisztségviselő részére. A választmány hatáskörét meghaladó különféle szerződések, a vagyonra vonatkozó, annak állagát érintő jogügyletek kezdeményezése és jóváhagyása ugyancsak a közgyűlés elé tartozott. A közgyűlésnek kell felülbírálni a választmány által hozott határozatokkal kapcsolatos fellebbezéseket, tárgyalni a tagok indítványait. (1929.21. §.) A közgyűlésekről ún. szerkesztett jegyzőkönyv készítését írja elő az 1929. évi alapszabály, amelynek a közgyűlés lényeges mozzanatait kell tartalmaznia, a résztvevők név szerinti felsorolásával. Rendelkezik az alapszabály a hitelesítés alaki kellékeiről is.