Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

IV. Fejezet. A reformátusok a város újratelepülése és az abszolutista kormányzás korában (1695-1791)

templomépítést elkezdő református prédikátort, mert egy lutheránus ifjút anélkül esketett meg, hogy a katolikus templomban kihirdették és elbocsátották volna. A még érvényben lévő rendelkezések értelmében az esketést meg kellett ismételnie a református lelkésznek.

46 Két újabb lelkész nevét említettük. Térjünk vissza a félbehagyott névsorhoz, nézzük meg, kik viseltek lelkészi hivatalt Szendrei Gergely és Toronyai András után! A már szintén megnevezett Mándoki István feleségül vett Gyulán egy fiatal özvegyasszonyt, akit azonban hamarosan letartóztattak azzal vádolva, hogy előző férjét egy boszorkányhírben álló asszonnyal megölette. Az ügyész halált kért a lelkésznére, de a bíróság 1723 szeptemberében fölmentő ítéletet hozott, mert a perújrafelvétel során kiderült, hogy az asszony egyik haragosa koholta a váddá növekedett rágalmat. Feltehető, hogy a házaspár az eset után jobbnak látta hamarosan elhagyni a várost.

47 Amikor az 1801-es tűzvész után Juhász István saját és hívei emlékezetére támaszkodva, összeállította elődei névsorát, a gyulaiak már csak a vezetéknevére emlékeztek Mándokinak, de az őt követő Sukorai Istvánt teljes nevén emlegették, ám szolgálati idejét nem tudták pontosan behatárolni. Sukorai tekintélyét jellemzi, hogy 1734-ben a békési templom felszentelésén, melyet hálaadó böjttel, kereszteléssel és három prédikációval tettek ünnepélyessé, a második beszéd megtartására őt kérték föl. Korábban közreműködésével kapták meg Debrecenből a békésiek egy passió szövegét (Krisztus szenvedéstörténete és Jeremiás próféta siralmai), amit nagyhéten énekelt a kántor. Talán nem tévedünk, ha föltesszük, hogy a teológiai racionalizmus elterjedése előtt a magyarországi reformátusok széles körében divatos passióéneklés Gyulán is szokásban volt.

48 A gyulai születésű Gyulai János lelkészségének hosszú ideje alatt (17361770) az eddig említettek mellett további fontosabb mozzanatokról nincs értesülésünk. A lemondatott Bicskei Szőke István után következő Bottos Mihály Gyulán töltött éveiről (1776-1780) semmit sem tudunk.

49 Őt követte az ifjú Szikszai N. Beniamin, aki itt halt meg (1780-1783). Néhány hónapig káplánként, valójában időközi, helyettes lelkészként Becsei Miklós következett.

50 Micskei Nagy István, a templomépítést kezdeményező és az építke46 Gajdács Pál: Az 1754-iki egyházlátogatás Szarvason (Markovicz Mátyás ev. lelkész emlékirata nyomán). Bévk. V. 1878/79- 50-61.; Grócz Béla: A múlt századi gyulai plébánosok. Bévk. XIV. k. Gyula, 1887/88. 46-53-; Karácsonyi I. 394. 47 Oláh György: A boszorkányperek Békésvármegyében. Művelődéstörténelmi vázlatok a múlt századból. Békés-Gyula, 1888. 86-108. 48 Szegedi Károly i. m. 1903- 10.; Szegedi Károly i. m. 1904. 5-; Molnár Ambrus: A húsvéti ünnepkör református népszokásai a Tiszántúlon. Református néphagyományok. Vallási néprajz. I. k. Szerk.: Dankó Imre és Küllős Imola. Bp.-Debrecen, 1985. 308. 49 TtREL I. 29- a. 1. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye közgyűlési jkve 17. 50 Jkv. I. belső előzék. - Ifj. Szabó Aladár: Szikszay György élete és munkássága. Debrecen, 1927. 7-8. Kny. a Theológiai Szemléből.