Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

melyet többek mellett Mágócsy Gáspárnak és második feleségének, Massai Euláliának ajánlott. Mellettük még Massai Imre, Nadányi János, Kerecsényi László is szerepelnek az ajánlásokban, mint akik bizonyára szintén pénzadománnyal segítették a művek kinyomtatását.

42 Mágócsynál nyert menedéket egy ideig Szegedi Gergely, az első református lelkésznemzedék kiemelkedő alakja, énekszerző, aki az ő tiszteletére is írt vallásos éneket, versfőjébe rejtve patrónusának nevét. Mágócsy legnagyobb tette végül az volt, hogy ő és András unokaöccse, akit még gyulai tartózkodása idején taníttatott Wittenbergben, elsőként kezdték támogatni Károlyi Gáspár és munkatársai bibliafordítását. Eredetileg az a vizsolyi kúria is Mágócsy-birtok volt, ahol az első teljes magyar bibliát kinyomtatták. Időközben (1586-87-ben) azonban előbb Mágócsy András, majd Gáspár is elhunytak. Túlélő leszármazottjuk nem maradt. András özvegyét, Gáspár gyámleányát, Alaghy Juditot a szinte az ismeretlenségből fölbukkanó köznemes, Rákóczi Zsigmond vette feleségül, aki vállalta a biblia ügyét is. Rákóczi a társadalmi felemelkedésnek majdnem ugyanazt az útját járta, mint Mágócsy Gáspár. Házasságával megalapozta a hatalmas családi vagyont, így birtokába került többek közt Munkács vára is. Ismeretes, hogy élete végén Erdély fejedelme lett (1607-1608), és még négy nemzedéken át választották fejedelemmé leszármazottait.

43 Mágócsy Gáspár életének gyulai kapitánysága utáni szakaszát azért ismertettük, hogy alakjának jelentőségét még inkább érzékeltessük. Mielőtt visszatérünk gyulai éveire, a gyulai protestánsok utolsó patrónusáról, Kerecsényi Lászlóról is szólnunk kell. Nyugat-magyarországi nagybirtokosként került gyulai várkapitányságra. Karácsonyi és Scherer hatalmaskodó, a polgárságotjobbágyságot szorongató, egyébként kemény katonának ábrázolják. Emlékét beárnyékolja, hogy noha a törökök hitszegő módon elfogták és kivégezték, mégiscsak ő adta föl a várat szabad elvonulás fejében. Kerecsényi lutheránus volt, amikor Gyulára érkezett. Az, hogy Melius egyik könyvét neki is ajánlja, majd Debreczeni Ember Pál mintegy ötnegyed évszázaddal később „hitünk hősé"-nek említi (nostrae Confessionis Heros"), talán élete végének reformátusságáról vall.

44 Nem tudjuk, pontosan mikor szűnt meg végleg a hódoltság előtt a régi és az új vallásgyakorlás párhuzamossága, azaz a katolikus istentisztelet Gyulán. A ferences atyák buzgólkodása egyre eredménytelenebb lehetett, mert a 40-es évek végétől mind többször kénytelenek enyhíteni szigorú rendszabályaikon, főleg megélhetésük érdekében (kéregetés, gazdálkodás). 1556-ban adták föl a rendházat.

45 1557-ben Váradon megszűnt a római katolikus egyházszerve42 Szabó András i. m. 1987. 268. 43 Szabó András i. m. 1987. 264-268. 44 Debreczeni Ember Pál i. m. 639-; Scherer I. 184., 226. 4

5 Karácsony János i. m. 1922-1924. I. 399., 404.; II. 71.; Scherer I. 174.