Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

zet. Gyulán már nemcsak városi plébános nincs, hanem a várbeli kápolnában sem miséznek. Mágócsy udvari papjának, Ferencnek adományozta a várbeli, egyébként szintén önálló plébánia javadalmának egy részét. 1559-ben a gyulai városi plébánia egyházi ruháit és kegyszereit Kassán eladták. Az esetből följelentés és per lett, de hamarosan kiderült, hogy nem lopás történt, hanem a városi polgárság így határozott, mert nem volt többé szükség a katolikus templomi felszerelésekre.

46 Közben a katolikus ellenhatások sem hiányoznak. A várat a császáriak számára 1552-ben átvevő dúló-fosztogató Áldana spanyol zsoldoskapitány, akit tisztsége után („maestro di campo") Nagy Kampónak nevezett a nép, azonnal üldözni kezdte a környék protestáns prédikátorait. Békésen Szegedi Kis Istvánt megverték és kirabolták. Tíz évvel később, 1562-ben Gyulai Gaál András helybeli kisnemes már azért panaszkodott Ferdinánd királynak, hogy el kell hagynia a várost, ugyanis az erőszakos protestánsok halállal fenyegetik a római katolikus plébániát visszaállítani akaró szándéka miatt. Mágócsyt már 1554-ben figyelmeztették a királyi biztosok a katolikus egyházi tulajdon tiszteletben tartására, utóbb többször megkísérelték Gyulán és a város környékén a szekularizált egyházi birtokok visszaszerzését, de sem ezt, sem a hitújítás folyamatát visszafordítani vagy megállítani nem sikerült.

47 Az eddig említett gyulai protestánsok szinte kivétel nélkül mind a lutheranizmus hívei. Ha életük későbbi szakaszában a helvét irány vonzásába kerültek, mint Mágócsy Gáspár, azt külön jeleztük. Lutheránus volt a Gyulán tanító Szegedi Kis István, kinek neve még egyszer előfordul a város protestantizmusának történetében, ekkor azonban már református. Skaricza Mátétól tudjuk, hogy amikor 1562-ben Szolnokon szenvedett török rabságban, Gyulán nyilvánosan imádkoztak érte. Akkoriban itt lakott Mező Ferenc gazdag kereskedő, aki feleségének, Ilona asszonynak végakaratát teljesítve, a legtöbb pénzt adta a prédikátor kiszabadításához.

48 Gálszécsi után a következő, név szerint ismert gyulai protestáns lelkipásztor nevét kutatva, bukkantunk az első ismert magyarországi lutheránus zsinat aláírói között szereplő Gyulai Miklósra. Megjegyezzük, hogy a Szatmár megyei Erdődhöz Szőlősgyula jóval közelebb esik, mint Békés-Gyula, mivel azonban a zsinati végzéseket csak a tekintélyesebb és vezetőnek számító prédikátorok látták el kézjegyükkel, nem lehetetlen, hogy a név viselője városunk lelkésze volt.

49 Scherer gyulainak véli az 1539-ben Bécsben tanuló Gyulai Imrét. Nagyfokú 46 Veress 285.; Scherer I. 176. 47 Veress 342., 357.; Scherer I. 176-178. 48 Kathona Géza i. m. 132-13349 Kiss Áron i. m. 15- Rácz Károly i. m. 191. fenntartás nélkül gyulainak veszi Gyulai Miklóst.