Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

IV. Fejezet. A reformátusok a város újratelepülése és az abszolutista kormányzás korában (1695-1791)

gyéren, a XVI. század második felétől jelenlévő, de a hegyvidékről rendszeres utánpótlást nyerő románság foglalta el. A középkori sűrű településhálózat azonban sosem éledt föl. Gaal Jenő egy 1564-ben már török hódoltatás idején fölvett magyar portális összeírás alapján a nemességen felül 55 ezerre becsülte Arad és Zaránd megye lakosságát. 1696-ban csupán 1800-2000 lehetett ugya­nennek a területnek a népessége, a porták 96,3%-a pusztult el az akkor megismételt fölmérés szerint. Az 1720. évi összeírás jóval kedvezőbb képet mutatott Arad megyében 5255, a marosi szerb határőrség helységeiben 8324, Zaránd megyében 25 186 személyt regisztráltak, akik nemzetiségileg - a nevek után következtetve - így oszlottak meg: 4 magyar német román szerb Aradm. 6,98% 16,41% 76,01% Határőrvidék 8,26% - 25,7% 65,95% Zaránd m. 11,52% - 80,4% 0,08% Mielőtt Békés megyére térünk, pillantsunk rá a szomszédos Bihar település­történetére! A török uralom megszűnésekor készített összeírás alapos és az imént idézett arad-zarándinál jóval korszerűbb elemzését Mezősi Károly végezte el. Bihar déli felén a teljes hódoltság csak mintegy három évtizedig tartott, ám különösen a bevezető (1658-60) és a záró (1687-92) hadjáratok itt is nagyarányú pusztulást okoztak. A Gyulához legközelebb eső vidékeken, a cséffai és a nagyszalontai járásban az 1692-i összeírok teljes lakatlanságot, 36 puszta helységet találtak. Mezősi 102-re tette a XVI-XVII. században megsem­misült magyar települések számát. Becslése szerint az egész Bihar megyében 1552-ben 285 144-en laktak s ez a lélekszám 142 év alatt 12 564 főre, azaz 4,4%­ra csökkent. 5 Nem csodálkozhatunk, hogy az 1695-ben a Gyulához tartozó, nagyjából az akkor ugyan hivatalosan nem létező Békés megyét alkotó helységeket bejáró kamarai tiszttartó röviden végezhetett jelentésével, mert kizárólag lakatlan, romos településhelyeket látott. A két év múlva megismételt szemlén egyedül Békésen akadtak tíz emberre. Kivételt képezett maga Gyula, ahol az eredetileg török szolgálatban álló rác katonaság egy része fölesküdött Lipót hűségére, a császáriakkal - köztük magyarokkal is - együtt képezte a várőrséget. Egyelőre szükség volt a várkatonaságra, mert a török 1695-ben visszafoglalta Lippát. Gyula helyzete csak a karlócai békekötés után (1699) szilárdult meg. 6 4 Gaal Jenői. m. 19-27. 5 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). Bp., 1943­133-, 175., 230-236. 6 Karácsonyi I. 311-, II. 153-; Scherer I. 260-264.; Veress 463-464.

Next

/
Oldalképek
Tartalom