Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

III. fejezet. Egyházi élet nyomai a török hódoltság idején

gi gyakorlatnak; az onnan érkező árura magasabb vámokat vetettek ki.

9 Ez volt az a környezet, amelyben az előző fejezet végén említett gyulai antitrinitáriusok éltek. Léteztek-e ugyanekkor más, keresztyén valláshoz tartozók is Gyulán? Arra, hogy római katolikusokkal számolni kell, Báthory István erdélyi fejedelemsége és lengyel királysága (1571-1586) idején az ő uralkodói támogatásával a katolicizmus fölélesztésére és erősítésére irányuló kísérletekből derül fény. Legfőbb letéteményesei azok a jezsuita misszionáriusok voltak, akik Gyulához legközelebb Váradon telepedtek meg. 1583-ban Váradra érkezett az előző fejezetben ugyancsak említett Possevino jezsuita atya, kinek személye jelzi: annyira fontosnak tekintették az ügyet, hogy a Szentszék egyik legeredményesebb diplomatáját, Báthory bizalmas tanácsadóját küldték a helyszínre. A következő néhány esztendőben a jezsuiták térítőutakra indultak a várostól déli irányban. Gyulán Ladó Bálint, majd Sziszeki Márk járt és mindketten jelentős sikerekről számoltak be. A jezsuita ténykedésről tudósító levelek és jelentések szerint Gyulán és környékén négy-ötezer katolikus élt és a jezsuiták hatására egészen Temesvárig elűzték a protestáns prédikátorokat.

10 Egyetértünk Zoványi Jenőnek a jezsuiták idézett (és itt nem idézett) adatait erősen túlzónak minősítő véleményével.

11 Ezek taktikai és lélektani okait szükségtelen részletezni. Mi csupán arra az ellentmondásra emlékeztetünk, hogy a Gyuláról származó, Possevino elé járuló ájtatos férfiú szerint a városban mindenki ariánus volt. Possevinót magát pedig Váradra érkeztekor - kísérője híradása szerint - mindössze hetven polgár, egy iskolamester és húsz iskolásfiú fogadta. Megjegyezzük, amennyiben ez a szám valós, a település korabeli lakosságnagyságához képest mégsem alacsony. Nem lehetetlen az sem, hogy a nagy érdeklődést a frissen megszállott vidékek nyomott és bizonytalan közhangulata magyarázza. A helyben maradt magyarok kikerültek a korábbi rendszeres, meg-megújuló szellemi hatások köréből, de még igényelték azokat. A jezsuita térítés hatékonyságát helytelen volna lekicsinyelni, annál inkább nem, mert a váradi reformátusok sem becsülték le. Többek közt ekkor katolizált a félárva ifjú Pázmány Péter is. A kezdeti türelmes protestáns magatartást hitviták váltották föl, sőt tettlegességre is sor került, ami a reformátusok győzelmével végződött. Egyébként ennek előzménye volt a városban. Várad azon magyarországi helységek közé tartozott, ahol a protestánsok és a katolikusok a reformáció századában többször erőszakosan összecsaptak, 9 Káldy-Nagy Gyula i. m. 34-40. Lásd még: Karácsonyi II. 152.; Szakály Ferenc: Gyula város XVI. századi sorsfordulóinak történetéhez. Békési Élet 1975- 217-224.; Hegyi Klára i. m. 133145. 10 Fraknói Vilmos i. m. 3-13-; Erdélyi jezsuiták levelezései és iratai: II. 94., 119-120., 219-226.; Bunyitay Vince-(Málnási Ödön) i. m. IV. 50-54., 59-60. 11 Zoványi Jenői. m. 1977. 147.