Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)
I. BEVEZETÉS
összes eleki tagja kb. 800 volt). 36 Eleken a deportálás után komoly gondok következtek: elvitték ugyanis az összes férfi tanítót, a nemzeti bizottság több tagját és többeket még a rendőrség kötelékéből is. 37 Almáskamaráson az immár megszokott képet regisztrálhatjuk: a kiszállítottak zöme nem volt se volksbundos, se nyilas, sőt magyar érzelmű volt; ennek oka az, hogy a községből a "bundosok" testületileg menekültek el, mintegy 6-700-an a szovjet csapatok elől; így csakis az ártatlanokat lehetett összeszedni, hogy meglegyen a kívánt létszám... 38 Az egyéni tragédiák sorából emeljünk ki néhányat, hogy a számok és névsorok mögött érzékeltessük az emberi sorsokat, a szülőket, testvéreket, családokat lesújtó embertelenséget. A gyulai deportáltak közül: Pintér József a Vörös Hadseregben szolgált 1918-1921 közt, majd hazatérve 18 hónapos börtönt is szenvedett; Scher Antal kőműves 8 hónapos terhes feleségét és 4 kisgyermekét hagyta hátra; ifj. Illich András és felesége 90 éves nagymamát, 65 éves beteg anyát és egy 8 éves gyermeket hagytak itthon; Illich Dezső vagyontalan csizmadia 4 gyermeke és felesége vált ellátatlanná; Kobele Andrásné 17 hónapos fiát kényszerült a beteg nagymamára hagyni; Horányi László (22 éves) és testvére Magdolna (21 éves) az édesanyát hagyták itthon 12 éves testvérükkel, miközben apjuk még a fronton szolgált; a Haász családból három 20 év körüli gyerek került a Szovjetunióba s csak az idős apa maradt Gyulán; dr. Eidenmüller Elemér (az elsők között pusztult el még a vasúton, útban Ukrajna felé) a jugoszláv hadsereg tagjaként szolgált a háborúban, majd német hadifogoly volt...; Berndt János 4 kisgyermeket hagyott itthon a feleségével: megélhetésük nem volt biztosítva; Bánhelyi Józsefné szül. Braun Erzsébet 2, 4, és 6 éves gyermekeket kényszerült Gyulán hagyni; Kneifel Jakab és felesége (Lindeisz Teréz) után 3 kiskorú (3-12 évesek) maradt itthon. Az összeírok szerint a gyermekek "ellátatlanok" voltak. 39 Szarvason volt német nevű család, melyből két fiú és két leány került kényszermunkára - jóllehet nem politizáltak soha s a német nyelvet sem bíró napszámos emberek voltak. 40 A kétegyházi Strifler Ferencné leányát, a 19 éves Teréziát elvitték (a fiát még a magyar hadsereg vitte el munkaszolgálatra, férje pedig már régebben elhagyta s így az idős nő egyedül maradt). 41 Heiter József dobozi lakos panaszolta: a fiát elvitték, pedig se ő, se a felesége nem német. 42 Gyomán elvitték a VI. gimnazista Malatinszky Lászlót is, noha csak az egyik nagyszülőjének volt német neve, de az is magyar anyanyelvű volt. Az apa joggal keser36 Vö. Fehér István: Képek, összefüggések... - in. 300 éves... 11/144. A mozgalom eredménye volt az, hogy az 1944. szept. 1-i SS sorozáson senki sem vett részt - uo. 145. 37 BML Eleki főszb. - 1945/19. 38 Uo. 1945/934. 39 A gyulai adatlapok: BML Gyula, polg. m. 2a/13-14. d. 40 Uo.Alisp. 1945/8. (3513) 41 Uo. Gyulai főj. - 1945/68 (1945. jan. 19-i levél). 42 1945. márc. 23. - uo. 1945/68. 16
