Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

II. DOKUMENTUMOK - 10. Részletek Gyula város képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyvéből

gyalásoknak, hogy néhány embert sikerült kimenteni. Ma már pontos értesüléseink vannak arról, hogy más városokban hogy ment, és tudjuk, hogy eltekintve a korhatár meghosszabbításától, pl. Kisújszálláson 1/4 és 1/8-ad részben német származású személyeket is elszállítottak. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, legfontosabb feladatnak tartottuk végül, hogy az elszállítandó személyek minél kényelmesebb, nyugodtabb helyzetben utazhassanak. A laktanyába a városháza udvaráról szállítottunk fát fűtés céljára, a vagonokat kályhákkal, szalmával szereltük fel, az ablakokat beüvegeztettük, kijártuk azt, hogy a hozzátartozók még a vagonba is vihessenek csomagot és minden szempontból a lehető legméltányosabb elbírálás alá vegyék a Gyuláról elvitt személyeket. ...Pipicz Sándor, a demokrata párt titkára javasolja, hogy jegyzőkönyvileg köszönje meg a képviselőtestület, amit a polgármester úr a német-ügyben kifejtett. Az egész vármegyét és az egész megyében végzett ilyen irányú munkát ismeri. Másutt aránytalanul nagy, tízszeres létszámot is vittek el. Szerinte a félvér kérdést egy vármegyei vezető önös érdekből vetette fel. ...Képviselőtestület fenti indítvány alapján a polgármesternek elismerését nyilvánítja. Dr. Blanár László, a kommunista párt gyulai csoportjának elnöke előadja, hogy a párt képviseletében megjelent a parancsnokságon bebizonyítani, hogy a német nevűek nem német ajkúak. A második dobolás súlyosbította a helyzetet, de annak megállapítása, hogy az miből indult ki, az nehéz volna. Az igaz, hogy az Alispán egy orvost kért ki, aki csak 25 %-ban német, egyébként zsidó, és a Neumann név, mint cseh név is szóba került, azonban nem lehet tudni, hogy ennek során, vagy a németvárosról később ment küldöttség előadása alapján indult meg a második dobolás. Tanácsot adni arra nem lehet, hogy ki mit csináljon, tehát helyes volt a polgármester álláspontja, amikor az embereket saját felelősségükre utalta, illetőleg megmondta, hogy saját felelősségükre mit tehetnek. Az oroszok felfogása szerint németek okozták ezt a háborút és pusztításait bárhonnan származó németeknek kell felépíteni. ...Béres Ferenc előadja, hogy tolmács volt a német kérdésben, azonban nyugodtan megállapítja, hogy itt nem lehet senkit okolni. ...Takács János elismeri, hogy Polgármester úr és a város vezetősége mindent elkövetett magyar testvéreink megmentésére. Ő azonban úgy értesült, hogy Pécsett csak azokat vitték el, akik németnek vallották magukat. ...Ludvig Mátyás szerint tárgytalan a vita. Csak azt kérdi, ha módjában van vagy lesz a Polgármester úrnak, kövessen el mindent abban az irányban, hogy a hozzátartozók mentől jobb bánásmódban részesüljenek. Kiemeli, hogy a gyulaiak bent is csak magyarul beszéltek - szemben a más községekből behozottakkal -, és nem az oroszok, hanem a németek rovására írták mostani szenvedésüket és elhurcoltatásukat. Dr. Marik Dénes Polgármester előadja, hogy megkülönböztetett bánásmódot kértek a tábornoktól. Erre azt válaszolta, hogy jól szereljék fel őket és különleges bánásmódban fognak részesülni. Az egyik tiszt, aki magyarul jól beszél, jelentette is az orosz parancsnokságnak, hogy a gyulaiak csak magyarul beszélnek, tehát ez nekik is feltűnt. A tárgyaló bizottság mindjárt meg is jegyezte, hogy nem is tudnak más nyelven. A hozzátartozókról nekünk kell gondoskodni, ezt már az orosz parancsnokság kijelentette s az idevonatkozó munkálatok meg is indultak. 40