Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

I. BEVEZETÉS

2-3 napon belül várható. ígéret hangzott el a deportálások megszüntetéséről is.

18 4-én újabb debreceni távirat érkezett Erdei Ferenc belügyminisztertől: mindent megtettek - írták - a gyulaiak érdekében; holnap reggel küldenek valakit, de ha nem, az azt jelenti, hogy nem sikerült segíteni.

19 Január 5-én Erdei Ferenc megbízta Szobek András békési főispánt, hogy bonyolítsa le a megyében a Vörös Hadsereg parancsnoksága és a magyar kormány közti megállapodás szerinti felülvizsgálatot. Az eljárás során kellett volna felderíteni azt, hogy kik azok a német származásúak közül, akik nem német anyanyelvűek, nem voltak volksbundosok, akik németellenes magyar hazafias mozgalomban vettek részt stb. Szobek ezek alapján összeírást követelt a megyei szervektől január 3-án.

20 Majd 8-án körlevélben már közvetlenül a helységektől kívánt összeírást, mégpedig azonnal, futárral küldve a megadott szempontok szerint.

21 Szobek egyébként egyszer a gyulai gyülekező helyen is megjelent. Több iparost ismert - maga is ács volt eredetileg -, és azok ill. többek előtt kijelentette: ha jól dolgoztok, jó sorotok lesz. A hivatalos felülvizsgálatot viszont január 10. előtt végül is nem kezdte (nem kezdhette ?) el. A jegyzékek a kívánt bontásban el is készültek Gyomán, Berényben, Gyulán és másutt is. Arad - Csanádban nem tudunk ilyen, központilag elrendelt listákról s az azokkal kapcsolatos felülvizsgálat előkészületeiről sem. Volt, ahol január 10. után tehát eleve elkésve - állt össze a felülvizsgálati névsor. Végül is mindegy volt, a sok sietség is kárba veszett: a GPU alig néhány embert mentesített a Gyulán összegyűjtöttek közül. Elengedtek néhány anyát, pl. akiknek pici gyermekük maradt otthon. A gyomai nemzeti bizottság igyekezete is hiábavalónak bizonyult: ők ugyanis megpróbáltak segíteni azokon, akik 1939-ben magyarnak vallották magukat.

22 Január 5-én a gyulai kommunista pártszervezet nevében a megyei főjegyző, dr. Hraskó Gyula fordult Erdei Ferenchez. Tudatta, hogy a szovjet parancsnokság semmibe veszi a helyi vezetést és önállóan jár el a németekkel szemben. Hraskó megemlítette, hogy a Gyula németvárosi német kézművesek közül több "jó elvtárs" került ki, akiknek gyermekeit most deportálni fogják. Elismételte a gyulai németek magyar érzelmeiről már ismert adatokat. Végül leírta a gyulai kommunisták lelkiállapotát: "anyám, én nem ilyen lovat akartam". Álljon itt a levél egy kitétele:"... így nem tudunk dolgozni, és ha Oroszország ilyen bánásmódban, ily kevés megértéssel és méltányosságban részesít bennünket, akkor úgy hisszük, aligha fog sikerülni az új, szabad s független, demokratikus Magyarország felépítése. (Még kevésbé a szocializmus ügyének diadalra juttatása!)".

23 !8 Uo. 1945/8 (27); uo. 13. 19 Uo. 1945/8 (51) - Ez a távirat is és az előző is futárral ment Debrecenből Derecskére, onnan a már működő távírón továbbították Gyulára. 20 Uo. Főisp. - 1945. 40. d./30. ill. uo. Alisp. - 1945/139. 21 Uo. Gyoma - 1945/233. 22 Uo. Gyomai nemzeti bizottság jkv. - 1945. jan. 10/8.p. 23 Uo. Alisp. - 1945/73. 12