Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban – Gyulai füzetek 4. (Gyula, 1990)

I. BEVEZETÉS

Január 13-án az alispán már csak az elhurcoltak névsorát és adatait kérhette a békési helységektől.

24 Majd ismét egy reménysugár villant: az alispán körlevélben tudatta a polgármesterekkel és főszolgabírákkal: kilátás nyílt arra, hogy a deportáltak közül azokat, akik nem voltak volksbundosok, nem követtek el népellenes cselekedetet, sikerül hazahozni.

25 A remény gyorsan meghiúsult, bár az ekkor ismét kért névsorokat az eleki járásból is felterjesztették a Külügyminisztériumba.

26 Újabb megyei beadványokra a Külügyminisztérium 1945. május 5-én válaszolt. Eszerint a kormány addig is megtett mindent, ha eredmény nem is mutatkozott. A Szovjetunió írta a Külügyminisztérium - ismételten megígérte, hogy a hadműveletek befejezése után a deportáltak hazatérhetnek. Addig is a szovjet illetékesek kijelentették, hogy az elszállítottak élelmezése és egészségügyi helyzete már kielégítő - fejeződött be a minisztériumi körlevél.

27 (Ezt az állítást a visszaemlékezők egyike kem igazolja.) Sok egyéni megkeresés is befutott az alispánhoz és a főispánhoz; a válasz rendszerint az volt: egyénileg nem lehet segíteni, az ügy csak a magyar hadifoglyok ügyével egyszerre rendeződik majd, "remélhetőleg" a hadműveletek után. A Külügyminisztérium is csak annyit tudott válaszolni időnként, hogy egyénileg ne keressék fel, mert amit lehet, azt generálisan úgy is megteszik.

28 Ősszel ismét biztató hírek terjedtek. 1945. november 26-án a Külügyminisztérium értesítette Mezőberényt: a Szovjetunió augusztus 12-én közölte, hogy még a békekötés előtt az összes magyar hadifoglyot és deportáltakat hazaküldi. A túlnyomó rész - úgymond - már haza is érkezett. A még kint lévők érdekében a Külügyminisztérium újabb névsorokat kért, a már korábban elkészült igazolási ívekkel együtt. A Külügyminisztériumot félreinformálták: a hadifoglyok és deportáltak zöme jóval, esetenként évekkel a békekötés után érkezett haza, ha egyáltalán hazaérkezett. Végül is, hányan kerültek Békésből, Arad - Csanádból német származásúként a Szovjetunióba? Gyuláról kb. 550 főt vittek ki; 477-ről személyi adatlap maradt fenn, melyek tanúsága szerint a 477-ből egyetlen ember sem volt jobboldali pártok tagja, viszont volt köztük 3 kommunista is.

29 Valamennyien magyar anyanyelvűek voltak. Mezőberényből több kimutatás és adat is rendelkezésünkre áll. Az evangélikus egyháztól származó jegyzéken

30 519 név szerepel. A második jegyzéken ( 1945. június 30.) már 555 név áll. E névsor tagolásából kiderül: egy végül is otthon maradt, három meghalt, az összeírás időpontjáig hazaérkezett 27; e szerint egyes súlyosabb betegeket már 1945 nyarán is hazaengedtek, vagy egy másik lehetőség: e 27 embert esetleg 24 Uo. Alisp. - 1945/51. 25 Alispáni körlevél 1945. márc. 12. - BML Alisp. - 1945/8 (2151) 26 Uo. Alisp. - 1945/8 (1945. ápr. 26-t fogalmazvány); uo. Eleki főj. - 1945/934 27 Uo. Aiisp. - 1945/1673. 28 Ld. pl. Barabás György békési esperes az alispánhoz 1945. ápr. 25. - BML Alisp. 1945/8. (3116); alispáni körlevél 1945. máj. 25. - uo. 1945/8 (3524); Gruber Gyuláné Csorvásról az alispánhoz 1945. jún. 27. - uo. 6324.; Az alispán Köszl Károlyhoz 1945. aug. 15. - uo. 7023. 29 BML Gyula, polg. m. - 13/122772; dr. Marik Dénes polgármester az alispánhoz 1945. márc. 21. uo. Alisp. 1945/8; Jelentés Gyula közérdekű viszonyairól 1945. júl. 17. - uo. polg. m. - 1945/9015. 30 Másolata Cs. Szabó István tulajdonában. 13