Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - A gyulai protestánsok történetéből

Vörös Mihály. A szerencsés véletlen talán egyszer még napfényre hozza a lappangó költeményt, amely méltó párja lehetett a legszebb vitézi éneknek, az ugyancsak gyulai végvári vitézekről szóló Cantio de militibus pulchárnak, a vitézekről való szék éneknek. 8. Említettük, hogy az 1807-ben kiadott költemény 1854-ben jelent meg először ponyván. Címe: Toronyi Tamás, avagy a bajnokok Vég-Gyula várában. Szarvas 1854. Réthy Lipót. Ezenkívül Eckhardt még hat versben vagy prózában megjelent ponyvakiadásáról tud. Ezt most megtetézzük még néggyel: Az Eckhardt említette 1859. évi Okolicsányi-féle debreceni kiadás 1860-ban 52 újabb kiadásban jelent meg. A Képes Újság 1866. évfolyamában György deák, a lap főmunkatársa sorra ismertette és részben közölte is a ponyvanyomtatványokat. így került sor a "Toronyi Tamás, vagy A bajnokok Vég-Gyula várában" című költemény folytatásokban való közlésére. Érdekes, hogy ugyanennek a lapnak volt munkatársa Tatár Péter is, aki prózára átírva 1868-ban újra kiadta a históriát. György deák "Toronyi Tamás, vagy A bajnokok Vég-gyula várában" címmel 1869ben prózára átírva ponyván is kiadta a históriát. (Pest, 1869. Corvina sorozat 9. sz.) Végül az Eckhardt felsorolta hat ponyvakiadvány közül a 6. számúnak 1896. évi kiadása is van. CA gyulai Erkel Ferenc Múzeum jubileumi évkönyve, Gyula,1960. 61-66. p.) A GYULAI PROTESTÁNSOK TÖRTÉNETÉBŐL Tíz évvel azután, hogy a ferencrendiek elhagyták a külvárosban álló kolostorukat, a vár és a város török kézre jutott. A török 1566-tól 1695-ig volt itt Gyulán úr. Alattuk mint az égő gyertyaszál, folyton fogyott a magyar lakosság. A keresztény csapatok örökös rajtaütései, a portyázások és dúlások teljesen tönkretették a nemrég még olyan gazdag Nagy-Gyulát. Aki csak tehette, a közeli falvakba, nádasokba bujdosott. Nem maradt itt sem katolikus, sem református, Krisztus hitét csak a beszivárgott rác családok képviselték Mohamed követői között. A megyében egyébként nagyot változott a helyzet. A gyulaiak is, mint a megye többi helységének lakói, 1566-ig Luther hívei voltak. Egy évre rá azonban a makói, más néven körös-marosközi egyházkerület aláírta a helvét hitvallást. Ettől fogva, még a török világ után is a kálvinisták voltak többségben. A lute44