Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - Napfényre került a középkori szentbenedeki templom alapfala

szentbenedek-rendi szerzetesek emlékét őrizné. Nem messze Gyulától van Apáti község, mely szintén már a középkorban fennállott. Ennek a neve arra vall, hogy a község eredetileg, valamely monostor apátjáé volt. Ehhez járul aztán az is, hogy Gyula első ismert neve valóban Gyulamonostora volt. így találjuk azt Károly Róbert király két oklevelében, melyet 1313-ban itt állítottak ki a Fehér-Körös meletti űulamonusturán, ahogy akkor ejtették a nevét. Kérdés azonban és további bizonyításra vár, hogy ez a három helynév összetartozik-e, vagyis, hogy Gyulamonostora rendháza, mely az ős-Gyula szívében, a mai római katolikus anyatemplom környékén állhatott, valóban a bencéseké volt -e? Szentbenedek ma Gyula város egyik határrésze. Mély hajlások (hajdan vízmedrek) és hosszan vonuló hátak váltogatják egymást. A hajlások jó része legelő, a hátak pedig szántók. Régi oklevelek tanúsága szerint 1403-tól a gyulai uradalommal együtt a várépítő Maróthi család bírta. Akkor még falu volt. A XVI. század elején már a népesebb községek közé tartozott. 1552-ben azonban a törökök elől elfutott a község lakossága. Ki a nádasokba, ki a védettebb, távoli községekbe vette útját. Nem is jöttek többé vissza. A falu kis temploma árván maradt az omladozó falu mellett. A török aztán, mint a környék többi pusztatemplomát, behordatta a várfalak javítására. A föld lassan elsimult a templom alapfalai fölött. Csak szántáskor koccant az ekevas, amikor egy-egy téglát leszakított a földben lappangó alapfalakról. Szántani ilyen helyen nem is lehet, mert az ekevas lépten-nyomon kicsorbul. A gabona sem terem az efféle köves-téglás helyen rendesen, mert a nyári rekkenő hőségben a tégla felmelegszik a földben és valósággal lesüti a felette álló gabonát. A gyulai Városi Múzeum idei ásatásai során eljutottunk a szentbenedeki határban Kimpián György 26. sz. földjére, melyet a veje, Mundruczó György művel. Mind a ketten a legnagyobb örömmel és előzékenységgel járultak hozzá, hogy a föld hátas helyén a téglatörmelékes helyeket átkutassuk. Az ásatás a várt eredménnyel is járt. Hamarosan napfényre került a hajdani Szentbenedek elpusztult templomának alapzata. Amikor elpusztult, tizenhét méter hosszú és hat méter széles templom volt. Az alapról meg lehet állapítani, hogy a templom eredetileg kisebbnek épült. Az eredeti templom oltár körüli része félkörívben végződött. A falakat pillérek nem támogatták. Tiszta román ízlésű volt. (Megjegyezve, hogy e kifejezésben a román szó nem a mai értelemben vett román nemzetiséget jelenti.) Később aztán ezt toldották ki nyugat felé. A templom nagysága ezáltal megkétszereződött. Az új falakat azonban már oldal26