Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - Szentbenedek és Györke

és sarokpillérek támogatták. Az új építkezés valószínűleg az átmeneti korban folyt, vagyis az 1200-as évek közepe táján, a tatárjárás után. Az eredeti rész és vele együtt Szentbenedek község keletkezésének idejéről azonban egyelőre . csak annyit tudunk, hogy 1250 előtt történt. Hogy nem nagyon sok idővel régebben, arra csak egy meglehetősen kétséges bizonyíték mutat. A fal építési módja ugyanis mind a két részen azonos. A kiásott alap aljára egy sor téglát raktak. Erre 5-10 cm vastag földréteg került, melyet alaposan ledöngöltek. Ennek a tetejét levakolták és újabb téglasort tettek rá. A téglasorra ismét földréteg, erre vakolatlan tégla került. Az egész alap méteres mélységben így épült fel. Ez az építkezési mód nem volt általános másutt, sem a törökzugi, sem a fövenyesi, sem a szeregyházi templomoknál nem tapasztaltuk. A döntő bizonyítékot azonban nem az építés módja, hanem a templom körül levő temető fogja szolgáltatni. Ennek feltárása még nem haladt annyira, hogy határozott véleményt lehetne kialakítani. Annyi bizonyos, hogy a temetkezés, tehát eszerint a község lakottsága is huzamos volt. Erre vall, hogy ugyanarra a helyre négyszer, ötször is temetkeztek. Lapunk jövő vasárnapi számában még egyszer vissza fogunk térni a szentbenedeki templomra és temetőre. (Békés, 1936. aug. 23. 1-2. p.) SZENTBENEDEK ÉS GYÖRKÉ Mint már két héttel ezelőtt megemlékeztünk róla, a gyulai Városi Múzeum ásatásai során a nyár derekán napfényre kerültek a középkori Szentbenedek elpusztult templomának alapfalai. A szentbenedeki iskolától nem messze Mundruczó Györgyék földjén állott a kis templom, amelynek régebbi részét még a tatárjárás, 1241 előtt építették, toldalékrészét pedig az 1200-as évek második felében. Az ásatás tanúbizonysága szerint a templom, így tehát a falu is a XIII. században már állott. (Első írásos említése azonban csak 1403-ból van.) A falu az oklevelek tanúsága szerint 1552-ig állott fenn. Ebben az évben a török prédálta végig ezt a vidéket. A kis falu lakossága is szétfutott vagy rabszíjra került. Szentbenedek község a környékbeli többi, apró faluval együtt a török pusztítás áldozata lett. Minden középkori templom mellett ott találjuk a temetőt is. Árpád-házi királyaink alatt szigorú törvények kötelezték a papot és a bírót, hogy még a vándort és a rabszolgát is csak a templom mellett temethetik el. A szentbenedeki 27