Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A gyulai törökzugi ásatások

A GYULAI TÖRÖKZUGI ÁSATÁSOK A törökzugi templommaradványok I. Maróthi János macsói bán hű szolgálatai jutalmául 1403-ban a gyulai uradalmat kapta Zsigmond királytól. A bán nagy jóakarója volt a ferencrendűeknek. Engedélyt kért tehát V. Márton pápától, hogy Gyulaváriban Szent László tiszteletére egyházat és mellé a ferencrendűek részére kolostort építhessen. Az engedélyt meg is kapta, azonban a templom és a kolostor nem Gyulaváriban, hanem Gyulán épült fel. Hogy mikor, pontosan nem tudjuk. Ha talán nem is az öreg bán, mindenesetre a Maróthi család valamelyik tagja építette. Ugyanis 1452ben, amikor első ízben történik a gyulai ferencesekről említés, a Maróthiak voltak Gyula földesurai. A szürke barátok ittlétéről 1556-ból van a legutolsó adatunk. Ebben az évben minden értéküket, templomi felszerelésüket biztonságosabb helyre, a bevehetetlennek hitt Ecsed várába szállították. A rend gvárdiánjai 1558-ban Gyöngyösön tartották tartományyűlésüket. Ezen azonban a gyulai rendház képviseletében már senki sem jelent meg. II. Gyula 1566-ban török kézre jutott. Magyar lakossága lassan elszéledt és Gyula tiszta török várossá lett. A környékről azonban sohasem tűnt el teljesen a magyar lakosság, úgyhogy a török világ előtti helyneveket, határrész-elnevezéseket a szájhagyomány híven megőrizte. így maradt fenn többek között az Ajtósfok, Veszeji-, Ölyvedi-puszta, Lencsésér és több hasonló, évszázados múltú elnevezés. A szájhagyomány őrizte meg a kolostor helyének emlékét is. Ragaszkodott hozzá még akkor is, amikor a hivatalos tudomány mást hirdetett. Bél Mátyás a XVIII. sz. második felében úgy tudta, hogy a templom akkor még romokban fennállott. A hagyomány első gyulai feljegyzése 1834-ből való. Komáromy Miklós írja Gyula városáról írt Értekezésében: "A külső város második részében mondatik, hogy lett volna a Szent Ferenc-szerzetbéliek klastroma, melyet a törökök elfoglalván, a török bég kedves lakóhelyévé tette, ahonnan ez a tér, mely nőst kertiszőlőkből áll, máig is Törökzugnak neveztetik, annak kanyargó sáncai, de az összeomlott klastrom falai is még szemlélhetők, melynek föld11