Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - A gyulai törökzugi ásatások

alatti falaiból némely kincseket találni vágyódók mostan nemrégiben sok téglákat szedtek ki." Komáromy nyomán Mogyoróssy János is ezt vallja "Gyula hajdan és most" című munkájában. Mogyoróssy fantáziáját fiatal korától fogva nagyon foglalkoztatta a titokzatos rom. "Gyulai Codex" című, 1882-ben megjelent könyvében írja, hogy 6 mint 10-12 éves gyermek 1814-15 táján egy Schröder nevű tanulótársával kijárogatott a Schrőder-féle szőlőbe gyümölcsözni. Akkor még ott mintegy két láb magas, erős terméskőfalak látszottak ki a földből. Még 1880-ban is megtalálta Mogyoróssy a sírbolt ívezetének részleteit az ősrégi diófák szomszédságában. Mogyoróssy vett magának annyi fáradságot, hogy az öregek szájhagyományait feljegyezte. így megemlíti, hogy az öreg Japport Simon akkori városi tanácsostól hallotta, hogy az ő édesanyjának még az 1700-as években mesélte egy éltes asszony, hogy a zárda temploma alatt sírbolt volt. A torony felső része pedig kővel volt fedve egészen a csúcsáig. Mint látni fogjuk, ez utóbbi hagyománynak semmi alapja sem volt. Mogyoróssy tudott arról, hogy Corvin János feleségét, Frangepán Beatrixet és leányát a ferencrendiek templomában temették el. Ezt a "nemzetfejedelmi temetéshelyet" szerette volna még 1870-ben gyűjtés vagy alkalmi részvénytársaság útján megvásárolni és aztán alaposan átkutatni. Különösen egy rögeszmévé vált meggyőződése sarkallta. Ö ugyanis a Frangepánok és Zrínyiek leszármazottjának tartotta magát és így a kutatást szinte rokoni kötelességnek tekintette. A pénz azonban nem úgy folyt be, ahogy várta. Ismerőseit tehát kivitte a helyszínre és ott magyarázgatta terveit. Egyszer aztán akadt valaki, aki meg akarta tréfálni az öreg urat. A faltöredékek mellé egy-két régi ezüst pénzt dugott, melyet aztán később az öreg úr jelenlétében nagy hűhóval megtaláltak. A tréfának azonban komoly következménye lett. Egy pásztorgyerek is látta ezt és azonnal elszaladt Kern Mártonhoz, a szőlő akkori tulajdonosához. Kern Márton aztán abban a hiszemben, hogy a földet a benne elrejtett, nagy kincs miatt akarják megvenni, csak kétezer forintért lett volna hajlandó eladni. Ennyit azonban nem lehetett összehozni. A szőlő tehát Kerné maradt, aki még az év őszén rokonai segítségével felforgatta a romokat. Természetesen aranyat vagy más értékeket nem találtak. Ellenben kő- és téglafalat annál többet. Olyan hatalmas falak voltak ott, hogy ők maguk nem bírtak meg velük. Kiadták tehát Hack Mártonnak és Mayer Ádámnak felesbe. Mogyoróssy nyomán haladt Haan Lajos, megyénk úttörő történetírója is. 1874ben Gyula határának ezt a részét minden irányban bejárta. A vöröskereszti szőlőkben akkor még jól látszottak a romok, mindamellett, hogy néhány évvel aze12