Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

II. Helytörténeti cikkek, tanulmányok - Toronyi Tamás

Varsányi Ádám családneve is ismerős volt ezen a vidéken. 1556-ból és 1560ból ismerjük Varsányi Bálint szolgabíró nevét (Valentinus Warsanyi de Kamwth és Valentinus Varssani). 1553-ban a kárvallottak közt szerepel Varsányi Be37 reck jánosházi lakos is (Brictius Varsanyi). A tamásdai Bárányi neve is előfordul ebben az időben a környéken. Már 1525ben is lakott Gyulán a Sánta utcában egy Baronya György (Georgius Baronya) nevű ember. Az 1553-i jegyzőkönyvben Baranya László (Ladislaus Baranya) györkei és Baranya Ambrus (Ambrosius Baranya) bánkúti kárvallott neve is szerért ti 40 39 pel. 1559-ben a Gyula melletti Piski faluban is lakott egy Baranyai László nevű ember (Ladislau Baraniay) Nem lehetetlen, hogy Borzó Sebestyén gyulai orvos neve valamiféleképpen összefügg a lőkösházi Borzay (Barzay) családnévvel. Nevük az 1553-i kárvallási jegyzőkönyvben és a gyulai uradalom 1559-i urbáriumában is előfordul a lőköshá41 zi lakosok közt. A felsorolt családok valószínűleg Gyula környékbeli vagy más alföldi községekből származtak: a Muronyiak a Békés megyei Muronyból, a Szécsényiek a Temes megyei Szécsényből, a Varsányiak a Zaránd megyei Varsányből vagy a Bihar 44 megyei Varsány községből, a Baranyaiak pedig valamelyik tiszántúli Baranyáéi 45 rol. Az 1566. évi ostrom idején Gyula védőinek száma hozzávetőleg 2000 lehetett, azonban mindössze 28-nak ismerjük a nevét. A 28 közt egyetlen Békés megyei nemes sincs, alföldi is mindössze hat, köztük iktári Bethlen Farkas is, akinek fia, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lett. A közölt adatok alapján el lehet fogadnunk, hogy Moronyi Balázs és Szécsényi Lajos gyulai vitézként valóban éltek, Varsányi és Baranyai is környékbeliek. 7. Vörös Mihály ezt írja a költemény végén: Szerzett verseimbe ne nézd a hibákat, Vizsgáld inkább benne a költött munkákat, Mert csak tíz holnapig jártam oskolákat, Kevéssé esmértem a szelíd múzsákat. Ez a magát iskolázatlannak valló költő költeményében meglepő tájékozottságot árul el: Vörös a XIX. század elején tudta, hogy a végvári vitézek annak idején strucctollal hívták egymást bajviadalra. Tudta, hogy a XVI. századbeli magyarok hegyestőrt viseltek, a törökök csajmát (csalmát), bulyás patyolatot hordtak. 42