Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

IMPLOM JÓZSEF ÖSSZEGYŰJTÖTT KISEBB ÍRÁSAI - I. Régészeti írások - Szentbenedek és Györke

temető sírjai huzamos temetkezésre mutatnak. Ugyanarra a helyre négyszer-ötször is temettek. Érintetlen régi sírt nem is lehetett találni. Mégis a temető maga is arra vall, hogy oda a XIII. századtól a XVI. századig temettek. A sírok mellékletben szegények. Pénz csak egy sírban volt: három átlyukasztott dénár II. Ulászló idejéből (1490-1516). Az a körülmény, hogy a dénárok át vannak lyukasztva, arra mutat, hogy amikor azokat a sírba tették, már nem voltak használatban, hanem mint régi pénzeket felfűzve dísznek használták. Vagyis ez a sír az 1500-as éveknek a közepe tájáról származhatik, ami teljesen összevág az 1552-es évvel, amikor - mint láttuk -a falu elpusztult. Szentbenedek sorsában osztozott a környékbeli többi falucskával együtt Györké is. Első okleveles feljegyzés erről a községről is 1403-ból maradt fenn. 1552-ben ennek a lakossága is elmenekült a török elől. A lakosság egy része azonban visszatért és négy éven át tengődve-kínlddva még fennállott a falu. 1556-ban azonban, amikor a török már Gyula külvárosába is bemerészkedett és a ferencrendi barátokat is menekülésre kényszerítette, végképpen elfutott Györké lakossága is. A falu lakatlanná vált. A kis templom is a többi pusztatemplom sorsára jutott. Az omladozó falakat a török lebontatta és Gyulára behordatta. A templom helye azonban nem ment végképpen feledésbe. A téglás-köves györkehelyi domb, mely ma Béres Ferenc földjén van, mindig izgatta a kincskeresők .képzeletét. Mint minden dombban, ebben is hajószámra áll szerintük az arany. Az olykor-olykor fellobbanó mocsárgáz kékes lángjában az arany tisztulását látják. Meg is ásták a dombot már több ízben. Mogyoróssy János feljegyzése szerint a múlt század első felében is megásták. Terméskőből és téglából épített "sírboltot" találtak sok embercsonttal, de találtak egy "keresztelő kutat" is, mely többszögletű alakkal bírt és egy háromlábnyi magas oszlopot alkotott. Ez az oszlop sokáig megvolt a mai györkehelyi iskolával szemben a Kempf József-féle földönj ott volt régebben a Rácz-féle tanya. Ennek az udvarán állott ez a kőoszlop, amelyről a gazda lóra szokott volt szállni. A kődarab sajnos elkallódott s nyomára ma már sehogy sem lehet ráakadni. A györkehelyi domb egy régebbi tulajdonosa, Bakó Imre a múlt század derekán az alapból csaknem minden követ és téglát kiszedett. Amikor ugyanis az abszolút korszakban a Bonyhádi utat kövezték, a gazdának közmunkába Nagyváradról kellett behordani a követ. Bakó Imre nem Váradra járt kőért, hanem a dombból csákányozta ki a termésköveket. Alapos munkát végzett. A múlt héten feltárt templomalapban alig lehetett már egy-két követ találni. A templom aljából megállapítható, hogy ezt a templomot is egy ízben kibővítették. A régebbi templomot teljesen azonos módon építették, mint a szentbene20