Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

DRASKOVICH JÓZSEF: Implom József helytörténeti munkássága

ténelmi és néprajzi kutatások eredményeinek közzétételét megoldhatta volna. Az első füzetben a törökzugi ásatásról szándékozott beszámolni, a másodikat Scherer írta volna a gyulai várról. A terv akkor nem valósult meg, s csak 1938­ban került ismét napirendre. Bannernak november 15-én írott levelében részlete­26 sen ismertette elképzeléseit. Eszerint a Gyulai Dolgozatok címmel induló so­rozatban évente 2-2 gyulai vagy megyei vonatkozású tanulmány jelenne meg 2-4 íves füzetekben. A tanulmányok lehetséges tárgykörét meglehetősen szélesen je­lölte ki (helytörténet, régészet, tárgyi néprajz, néphagyományok, földrajz, népnyelv), de végül Bannerral egyetértésben a régészetre és a történelemre szű­kítette le. (Viszont később a könyvtár által kiadandó sorozatba tervezte föl­venni a nyelvészeti, néprajzi és földrajzi tárgyú tanulmányokat.) Implom külön­ben a kiadványsorozatot illető minden kisebb-nagyobb kérdést megbeszélhetett Bannerral, aki tapasztalataival és két tanulmányával is messzemenően segítségé­27 re volt ifjabb kollégájának. "Nagyon jó az embernek, hogyha töprengéseiben valaki, akinek véleményére sokat ad, egy határozott irányba igazítja" - álla­28 pitotta meg szép együttműködésükkel kapcsolatban Implom. Egyezett felfogásuk az elődök tiszteletében. Implom a múzeum és a könyvtár történetének kutatása közben ismerte föl Mogyoróssy nagyságát, s elhatározta, hogy az első füzetet az ő emlékének szenteli. Akadályokat nem ismerő agilitásuk, alkotókedvük is hasonló volt. Banner ezt humorosan így fogalmazta meg: "... a Te felfogásod is az, ami az enyém, t.i. hogy csak nagymamának lehetetlen halvaszületni, más té­29 ren előbb-utóbb mindent meg lehet csinálni." Miután a kincs- és táltoshagyo­mányok feldolgozásáról már letett, az első füzetben Implom a múzeum és a könyv­tár történetét akarta megjelentetni 1938-39 telén, de a Gyulai Dolgozatok indu­lása átcsúszott 1940 tavaszára, s szinte csoda, hogy öt színvonalas füzetét si­került a háborús években közreadni. Az ásatások eredményeinek évről évre ter­vezett publikálását sokféle elfoglaltsága, betegeskedése és ismételt katonai behívásai megakadályozták. Bár Implom leveleiben is előfordul, hogy viccesen "hatfelé kapkodó jótétlé­lek"-nek nevezi magát, sokrétű tevékenysége csak részben ad magyarázatot arra, hogy miért nem jutott el számos nagyobb adatgyűjtése, kutatási témája feldolgo­zásához. Ha megnézzük a múzeum és a könyvtár történetéről írott tanulmányát, találunk még egy magyarázatot: igényességét tudományos műveivel szemben. Tel­jességre törekedett, minden részlet tisztázására, ezért aztán nehezen zárta le az adatgyűjtés munkáját kutatásainál. Filológusként tisztelte az adatokat, nem szívesen szelektált belőlük, kerülve a leegyszerűsítést, a sémákba foglalást. Ilyen módszerek és követelmények mellett viszont valóban szükség lett volna egy-két nyugalmasabb évre. 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom