Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

DRASKOVICH JÓZSEF: Implom József helytörténeti munkássága

A múzeum és a könyvtár történetén kívül még két intézmény, a gyulai nőegylet és egy ipari szakszövetkezet történetét foglalta össze röviden, a Békésmegyei Hírlapban és a Békésben pedig rengeteg cikke jelent meg a város történetéről. Láthatólag elsősorban a művelődéstörténeti kérdések foglalkoztatták, például több cikkében közölt adatokat a XIX. századi gyulai színészet történeté3? 33 bői. Állást foglalt a várostörténet egyes vitatott kérdéseiben. Szívesen vázolta fel Gyula történetének egy-egy időszakát is. számos rövid városismertetést írt és ismeretterjesztő előadások sorát tartotta. Munkájának eredményeként a múzeum és a könyvtár gyűjteményei a helytörténeti kutatás bázisává váltak. Implom számos formában segítette a helyi kutatókat (pl. Scherert, Kóhn Dávidot), de máshonnan is bizalommal fordulhattak hozzá adatokért (pl. Bannerék vagy a néprajzos Gunda Béla). 1947. augusztus 1-én, két évi orosz hadifogságból hazatérve, Implom újra átvette a múzeum és könyvtár irányítását, de a háború előtti, látványos fejlődést hozó szakasz menthetetlenül lezárult. Szomorúan vehette tudomásul a tényeket: "A múzeum anyaga a múzeum kiürítése alkalmával nagyobbrészt elpusztult (...) sajnos, az ásatási anyag is - kevés kivétellel - elpusztult a naplókkal együtt." A könyvtárt, amelynek állományát Implom mintegy háromszorosára növelte, szerencsés módon nem érte ilyen pusztulás, csak később, az 50-es években tették tönkre (alkalmatlan helyre költöztették és a könyvek értékes . ré37 szét, majdnem felét elszállították az új megyei könyvtárba, Békéscsabára). Implom kezéből azonban már 1950-ben kivették a múzeum és a könyvtár vezetését. Az 50-es években csak nyelvészeti, főleg szótörténeti írások jelentek meg tőle. Általában megállapítható, hogy munkássága e második szakaszában a nyelvtörténeti kutatások és a legkülönfélébb nyelvészi feladatai kerültek első helyre. Szakfelügyelőként, iskolaigazgatóként pedagógiai kérdésekkel is sokat foglalkozott. 1960-tól kezdve újra sorban jelentek meg helytörténeti írásai. Először a múzeum Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára kiadott évkönyve hozta egy tanulmányát, amelyben Vörös Mihály Gyula ostromát, ill. Toronyi Tamás élettör3R ténetét elbeszélő verses históriáját elemezte. Ezt a ponyván többször kiadott históriát már gyermekkorában olvasta Implom. Ha valaki Gyula múltjának főbb történeti adataival akar ismerkedni, ma is Implom tömören összefoglalt kis várostörténetét és városismertető könyvecskéjét forgathatja a legnagyobb haszonnal. Nagyon hasznos összefoglalást ad a gyulai utcanevek történetéről egy az utcanév-kutatás módszereibe, problémáiba bevezető tanulmánya. (Implom rnár 1950-51-ben gyűjtött földrajzi neveket Gyulán, ill. a gyulai és a szeghalmi járásban az akadémia Magyar Nyelvtudományi Intézete számára. A földrajzi 174