Draskovich József: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája – Gyulai füzetek 2. (Gyula, 1991)

DRASKOVICH JÓZSEF: Implom József helytörténeti munkássága

IMPLOM JÓZSEF HELYTÖRTÉNETI MUNKÁSSÁGA Scherer Ferenc 1938-ban megjelent városmonográfiájában Implom Józsefnek már több mint 30 cikkéből, kisebb írásából meríthetett adatokat. Ez a tény magában is jelzi, hogy az 1930-as években Scherer és Veress Endre nagyszerű összefoglaló kötetei mellett Implom kibontakozó helytörténeti munkássága is számottevő eredményeket hozott. A helytörténetet ebben az esetben igen széles értelemben kell felfogni. Szülővárosa, Gyula, ill. Békés megye történeti múltjának, kultúrájának kutatásához Implom több tudományágat is segítségül tudott hívni, a történelem mellett a néprajzot, a régészetet és a nyelvészetet is. A régi tudóstanárok sorába tartozott, akiknek vitalitása, nagy munkabírása és széles műveltsége manapság szinte hihetetlennek tűnik. Implomnak életeleme volt az állandó, célirányos munkavégzés, éppoly természetességgel, ahogy németvárosi iparos szüleinek is. A napi munka után általában az estéket is kutatással, írással, sokasodó jegyzétcédulái között töltötte. Pedig nern volt aszkéta, nem zárta magára dolgozószobája ajtaját, családjára, társasági életre, pihenésképpen kerti munkára, barkácsolásra is jutott ideje. Több irányban próbálta egyszerre kifejteni képességeit, de minden munkaterületén kiválót igyekezett produkálni; igényesség, rendszeretet, sőt pedantéria 2 jellemezte. Tudományos sokoldalúságának biztos alapját jelentette az a humán műveltség, amelyet a régi elitképző gimnázium közvetített. E műveltség egyik alappillére egy olyan nyelvi képzés volt, amely megadta a lehetőséget az európai, de a nemzeti kulturális hagyomány elsajátításához is, ezzel utat nyitva a szellemtudományok bármelyikének művelése felé. Implom latin, görög és német nyelvből tett jeles érettségit. Ezt az érettségit 1917-ben előre hozva, már tavasszal megtartották, és utána rögtön katonai szolgálat következett Bukovinában, majd az olasz hadszíntéren. 1918 októberében Implom olasz hadifogságba esett, de az ott töltött idő sem telt haszon nélkül: megtanult olaszul, valamint maradandó élmény volt számára, hogy láthatta Pompeji romvárosát. Sokoldalú érdeklődésének gyökerei jórészt visszanyúlnak gyermekkoráig. Az olvasás és a könyvek szeretetére családjában kaphatott ösztönzést, édesapja ugyanis könyvolvasó, olvasókörbe járó ember volt. Gyula múltja iránt könyvek és mesélt történetek egyaránt fölkeltették érdeklődését. Bőven hallhatott még történeteket kincsásásról, táltosokról, boszorkányokról, ezek életre szólóan megragadták képzeletét. Későbbi régészi munkájának is voltak előzményei. A századelő Gyuláján az ásó elég gyakran hozta felszínre a múlt emlékeit, s Implom már 169